A régmúltat idéző skanzenek világa mindig izgalmas, főleg, ha egy olyan múzeumfaluba látogatunk el, amely igazából nem is létezett.

Ilyen a Sóstói Múzeumfalu, ahol az épületek túlnyomó többségét egykori helyszínükről pontos felmérések és részletes bontási terv alapján telepítették át, faluközpontjának szerkezete pedig a hajdanvolt falvakat idézi.

A múzeumfalu, melyet 1979-ben nyitottak meg, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye leglátogatottabb múzeuma, s hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma is egyben.

1 / 4

Sóstói Múzeumfalu, az erdő szélén, 7,5 hektáros területen elterülő néprajzi falu

FOTÓ: Gábor Hortolányi

FOTÓ: Gábor Hortolányi FOTÓ: Gábor Hortolányi FOTÓ: Gábor Hortolányi FOTÓ: Gábor Hortolányi

A múzeumfalu öt néprajzi tájegység (Szatmár, Rétköz, Nyírség, Nyíri Mezőség és Bereg) lakó- és gazdasági épületeit mutatja be.

A kisnemesi porták, a nagyon egyszerű szegény paraszti házak, a cigánykunyhók és klasszikus tirpák porták között sétálva egy 19. század falusi környezetbe repülhetünk vissza. A lakóházak berendezése ugyancsak a legnagyobb hitelességgel történt, azaz többségében ugyanabból a faluból, vagy legalábbis a környező településekről származó bútorok, használati és dísztárgyak kerültek az enteriőrökbe. Így megismerhetjük, hogy hogyan is éltek, mivel foglalkoztak, mit ettek és milyen népszokásaik voltak a szegény- és középparasztoknak, illetve a kisnemeseknek abban az időben.

3 / 4

Sóstói Múzeumfalu, az erdő szélén, 7,5 hektáros területen elterülő néprajzi falu

FOTÓ: Gábor Hortolányi

Az orsó formájú faluközpontban közösségi épületek is találhatók: a kézműves műhelyek, az iskola, a tűzoltószertár, a harangtorony, a templom, a szárazmalom, a húsbolt alkalomszerűen, a szatócsbolt s a kocsma eredeti funkciójának megfelelően a múzeum nyitva tartási ideje alatt működik is.

Kapcsolódó

7 skanzen, amely a család minden tagjának élményt nyújt

Ha skanzenekről esik szó, elsőként talán mindenkinek Szentendre jut eszébe, pedig számos szabadtéri múzeum van hazánkban.