Somoskő vára: élő történelem közvetlenül a magyar-szlovák határon

Itthon

2022. április 4. Halász Gabi Trázsi Andrea

Megosztás:

A szlovák-magyar határon álló Somoskőújfalut, amely fölé magasodó vulkáni csúcson áll Somoskő vára északról Szlovákia, délről pedig Salgótarján határolja.

A Kacsics nemzetség a 13. század második felében emelte a korai vármagját. Első írásos emléke 1323-ből származik, ekkor adományozta Károly Róbert a Szécsényieknek, ezt követően került a Losonczyakhoz.

1576-ban Ali bég vezetésével a törökök elfoglalták, de Somoskő nem sokáig maradt török kézen. 1593-ban a királyi csapatok visszafoglalták azt. Balassi Bálint is ott volt a vár felmentésére induló seregben, akit nem véletlenül húzott szíve vissza Somoskőre. 1578-ban itt ismerte meg Losonczy Annát a „halhatatlan kedvest”.

A 16. század első felében megerősítették a várat, ekkor épültek a hatalmas ágyútornyok is. A 17. század elején Forgách Zsigmond lett Somoskő ura. 1703-ban a kurucok elfoglalták a várat, majd 1711-ben a császári csapatok felgyújtották. Ettől kezdve romként tartották számon, katonai szerepe már nem volt.

1 / 4

Somoskő vára: élő történelem közvetlenül a magyar-szlovák határon

FOTÓ: Trázsi Andrea

A várrom kalandos történetéhez hozzátartozik a trianoni békeszerződés. 1920-ban ugyanis a többségében magyar lakta Somoskőt és Somoskőújfalut egyaránt Csehszlovákiának ítélte. Történt azonban, hogy a magyar-csehszlovák határrendező bizottság egyik angol tisztje súlyosan megbetegedett Magyarországi tartózkodása alatt. Az állítólag gyógyíthatatlan betegség kezelésére az akkori legjobb fül-orr-gégészt, Dr. Krepuska Gézát ajánlották. Az orvosprofesszor több mint 2000 holdas birtokkal és számos bazaltbányával rendelkezett Somoskőn, aki Trianon után a békeszerződés értelmében mindenét elvesztette volna. A sikeres kezelés után a doktor rávette a tisztet, hogy szálljanak ki a helyszínre és nézzék meg a bizottság tisztjei a két falut. Ez így is lett, majd a hosszú diplomáciai tárgyalásoknak köszönhetően 1923. április 23-án Genfben a Népszövetség Tanácsának döntése alapján a két települést újra Magyarországhoz csatolták. Ténylegesen a birtokbavétel majdnem egy évvel később, 1924. február 15-én történ meg, amely nap a környéken élők számára azóta a Hazatérés Napja.

3 / 4

Somoskő vára: élő történelem közvetlenül a magyar-szlovák határon

FOTÓ: Trázsi Andrea

A vár északi oldalán található bazaltzuhatag az egykori vulkanizmus bizonyítéka.

4 / 4

Somoskő vára: élő történelem közvetlenül a magyar-szlovák határon

FOTÓ: Trázsi Andrea

A Somoskő egy kb. 4 millió évvel ezelőtt működött maar-típusú vulkáni felépítmény lepusztult maradványa, amelyből annak csak az egykori kráter alatti, kürtőbe dermedt bazaltos anyaga maradt meg.

Kapcsolódó