A meredek emelkedőn álló középkori várhoz még magyar földön baktatva érhetünk el, de az erődítmény bejárata már szlovák területről nyílik.

A vár legkorábbi részét valamikor a 13. század második felében építtette a környéken birtokos Kacsics nemzetség Illés ágából származó Illés fia I. Péter, vagy az ő fiai közül Leusták és Ják.

HIRDETÉS

A feltételezések alapján az erősség körülbelül 25×25 méteres kiterjedésű, szabálytalan négyszög alaprajzú lehetett, az északi oldalán egy lakóépülettel, míg a bejárata északkelet volt.

Az 1323-ban kelt első írásos említésekor Károly Róbert Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta. A 15. század közepétől az Országh, majd a Losonczy család birtokolta. A törökök 1576-ban Ali bég vezetésével elfoglalták, de Somoskő nem sokáig maradt török felügyelet alatt, mert 1593-ban a királyi csapatok visszafoglalták.

fotó © Petra Roche | Csodálatos Magyarország

A 16. század első felében megerősítették a várat, ekkor épültek a hatalmas ágyútornyok is. A 17. század elején Forgách Zsigmond lett Somoskő ura. 1703-ban a kurucok elfoglalták, a Rákóczi-szabadságharcban jelentős szerepet nem kapott, 1711-ben a császári csapatok felgyújtották. Ettől kezdve katonai szerepe már nem volt, romként tartották számon.

1920-ban a trianoni békeszerződés a zömében magyar lakta Somoskőt és Somoskőújfalut Csehszlovákiának ítélte. De a Somoskőújfaluban birtokos Dr. Krepuska Géza gégészprofesszor és lokálpatrióta társai elérték, hogy a Nagykövetek Tanácsa 1923. április 23-án Magyarországnak ítélje Somoskőújfalut, Somoskőt a bazaltbányával egyetemben – de a vár nélkül – és a Medves-fennsík egy részét. A terület 1924. február 15-én tért vissza Magyarországhoz.

fotó © Farkas Csaba Tamás | Csodálatos Magyarország

A mintegy 500 méteres tengerszint feletti magasságban található somoskői várhegy északi, szlovák oldalát geológiai ritkaság ékesíti.

A hegyoldalból 8-9 méter hosszú, keskeny bazaltoszlopok hajolnak ki, és orgonasíp módjára helyezkednek el.

fotó © Erzsi Kuzma | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

A Zempléni-hegység koronája, a Füzéri vár

Nem csoda, hogy a Füzéri vár Magyarország 7 természeti csodájának egyike, hiszen a meredek dácitkúpon álló vár lenyűgöző látványt nyújt.

Kapcsolódó

Regéc vára, a Zempléni-hegység kettős csúcsán elterülő várkastély

A Regéci vár a Mogyoróska és Regéc között, egy szarv alakú, azaz kettős csúcsú, 620 méter magas sziklaplatón elterülő, nyújtott téglalap alaprajzú vár.