A Regéci vár nem egy klasszikus katonai erődítmény, hanem mindvégig erődített uradalmi központ, főúri és előkelő családok rezidenciája volt.

A várban különböző palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények mellett helyet kapott egy különleges, török falcsempékkel burkolt fejedelmi fogadószoba is.

HIRDETÉS

A várat feltehetően az Aba nemzetség tagjai emelték a 13-14. század fordulója körül: az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet.

A többször kibővített vár sorsa a Thököly-szabadságharc egyik epizódjaként pecsételődött meg. Regéc Rákóczi-birtok volt, így Zrínyi Ilona második házassága révén Thököly Imréhez került az akkor már inkább reprezentációs célokat szolgáló várkastély. Mivel így kuruc fészekké vált, az osztrákok 1685-ben elfoglalták.

A déli torony romjai közül remek kilátás tárul a szemünk elé

fotó © Kelemen József | Csodálatos Magyarország

Vélhetően tudatában voltak annak, hogy amilyen könnyen jött a zsákmány, olyan könnyen el is veszthetik, hiszen a vár nehezen védhető, ezért következő évben, 1686-ban felrobbantották jó részét. Bár II. Rákóczi Ferenc nagykorúvá válva örökségeként megkapta a regéci uradalmat is, a várkastély már hasznavehetetlen volt.

Az évszázadokig romladozó várat 1949-ben államosították, azonban nem sok történt e jelentős műemlék állapotának megőrzése érdekében. Az első kezdeményezés 1997-ben történt, amikor kiirtották területéről az őserdővé terebélyesedett növényzetet. 1999-től régészeti feltárások és állagmegóvás kezdődött.

2003-ban helyreállították az északi bástyát, 2016-ra pedig elkészült az Öregtorony teljes körű visszaépítése és kiállítótérré való kialakítása.