A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi vár a Rákócziak idejében élte fénykorát.

A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a 13-14. század fordulója körül: az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet.

fotó © Neszveda György | Csodálatos Magyarország

Számos alkalommal váltott tulajdonost

Sokáig királyi birtok volt, majd 1420-ban Zsigmond király a szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. Mátyás király 1464-ben a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János katonáit I. Ferdinánd császár csapatai űzték el a várból 1537-ben, majd később a török dúlta fel. 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem egy ostrom segítségével vette birtokba a várat, majd a Rákóczik itt rendezték be birtokközpontjukat, itt őrizték levéltárukat.

fotó © Neszveda György | Csodálatos Magyarország

Sokat tartózkodott itt I. Rákóczi Ferenc. Özvegye, Zrínyi Ilona itt nevelte fiát, II. Rákóczi Ferencet ötéves koráig. A Rákóczi-szabadságharc bukását követően, a vár a császáriak dühének esett áldozatul: császári rendelet értelmében a várat 1686-ban lerombolták, bár hadi jelentősége addigra már nem volt, csak az uradalom javai szolgálták a felkelést. Eredeti berendezésének épen maradt darabjait a sárospataki vármúzeumban őrzik. A vár elpusztított falaiból maradó kövek nagy részét a környékbeliek széthordták.

Az évszázadokig romladozó várat 1949-ben államosították

Azonban nem sok történt e jelentős műemlék állapotának megőrzése érdekében. Az első kezdeményezés 1997-ben történt, amikor kiirtották területéről az őserdővé terebélyesedett növényzetet. 1999-től régészeti feltárások és állagmegóvás kezdődött.

fotó © Neszveda György | Csodálatos Magyarország

2003-ban helyreállították az északi bástyát, 2016-ra pedig elkészült az Öregtorony teljes körű visszaépítése és kiállítótérré való kialakítása.

A déli torony romjai közül remek kilátás tárul a szemünk elé a vár középső udvarára, valamit az újjáépített északi torony felé.

fotó © Neszveda György | Csodálatos Magyarország

Megközelítése

Gyalog: Regécről a templomtól nem messze kanyarodik balra a főútról a kék és a piros jelzésű út, innen 2,5 kilométer után az egyre emelkedő, jól jelzett turistaúton érünk fel a várba. Mogyoróskáról a kék jelzésen fél óra sétával jutunk a várhoz.

Autóval: a falut Háromhuta felé elhagyva táblák jelzik a vár felé vezető, jobbra leágazó kis, keskeny utat. Az erdei út egészen a vár aljáig felvisz, azonban főleg a második fele elég nehezen járható, érdemes a közbenső két parkolóhely valamelyikénél hagyni a kocsit, és gyalog folytatni az utat. Az alsó parkolóhelytől, amely a mező felső szélén található, még kb. 1300 méter séta a vár bejárata.

Kapcsolódó

A Zempléni-hegység egyik leghíresebb vára, a Boldogkői vár

A rege szerint egy Bodó nevű aszalómestertől kapta nevét a Boldogkőváralja község felett emelkedő ovális alakú andezittufa hegy tetején álló vár.