Somlói vár, a magányosan álló tanúhegy erdőkkel ölelt erőssége

A Balaton-felvidéki tanúhegyek egyike a Somló, melynek erdővel benőtt szakadékos peremén áll a középkori erődítmény.

A történelem során számos fontos, a magyar politikai életben jelentős szerepet játszó főúr birtokában volt.

Építésének pontos idejét homály fedi, feltehetően a tatárjárást követő várépítési hullám idején emelték egy magánföldesúri birtok központjaként. Az első, máig fennmaradt okleveles említése szerint 1352-ben Nagy Lajos király elkobozta Ugodi Csenyik fiától, Jánostól, majd azonnal Himfy Benedek báró honorbirtokába juttatta. Luxemburgi Zsigmond a legfőbb bizalmasának, egyben sógorának, Garai Miklós nádorispánnak és testvérének, Jánosnak adományozta oda.

A viszonylag békés évtizedeket 1442-ben fegyverek zaja törte meg: az erődítményt megostromolták és elfoglalták Ulászló király hívei, a Rozgonyi család fegyveresei.

Korabeli adatok szerint Garai Jób báró 1479-ben eladta a váruradalmat Hunyadi Mátyás királynak, aki még ugyanebben az esztendőben Kinizsi Pál seregvezérnek adományozta hadi győzelmeiért. 1490 után Kinizsi elzálogosította Szapolyai István főnemesnek, akitől később erdődi Bakócz Tamás esztergomi érsek vásárolta meg 12.000 forintért.

A 16. század eleje jelentette Somló virágkorát, amikor nagyszabású építkezéseket végeztetett benne a humanista szemléletű Bakócz érsek. Rövidesen azonban már az ország középső területeit elfoglaló török hódítók betörései fenyegették. A 17. században sok kézen megfordult, kik közül talán Liszthy László költőt érdemes megemlíteni, akit 1662-ben, mint rablólovagot és pénzhamisítót a bécsi törvényszék elítélt és kivégeztetett.

Utolsó katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban játszotta, amikor a Dunántúlt időlegesen megszálló felkelők hadianyag raktárául szolgált.

Később sorsára hagyták, épületeinek köveit a könyörtelen időjárás viszontagságai mellett az 1820-ban létesített dobai kastély munkálataihoz hordták el jelentősebb mértékben.

A Nemzeti Várprogram keretében megújult a vár, ünnepélyes átadására idén márciusban került sor.

A vár szabálytalan alaprajzú, több udvaros és belső tornyos. Több méter magasra emelkednek még mindig a középkori vár falmaradványai. A vár jellegzetessége a kilencszög alakú csonka gúla formájú konyhakürtő.

A várat a déli oldalról mintegy nyolc méter széles szárazárok védte, mely kelet felé a szinte függőleges falban végződött, míg a nyugati oldalon a meredeken lezuhanó hegyoldalban tűnt el. A középkorban egy cölöpökön álló híd vezetett az árkon keresztül, melynek azonban mára nem maradt nyoma.

A várromtól varázslatos a panoráma.

Csak déli irányból lehet megközelíteni, a többi oldalról meredek szakadék veszi körbe.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!