Rudabánya, a Miskolctól kevesebb mint 40 kilométerre fekvő település neve elsőként az itt lelt ősmajom, a Rudapithecus hungaricus  maradványairól lehet ismerős, de tava is messze földről vonzza ide a turistákat.

A bányató létét a vasércbányászatnak köszönheti – már a középkorban is bányásztak itt ezüstöt és rezet, az 1880-as évektől pedig vasércet termeltek itt ki. A kiásott bánya hossza 6 kilométer, és több száz méter széles, az évek alatt legalább 50 millió tonna vasércet termeltek ki. 1986-ban zárt be a bánya, s a kitermeléssel együtt megszűnt a a járatok szivattyúzása is.

HIRDETÉS

Ahogy a csapadékvíz feltöltötte az üregeket két kisebb tó jött létre az Andrássy II. és a Vilmos névvel ellátott bányarészek csatlakozásánál, majd ahogy emelkedett a vízszint, úgy egyesült a két tó egyetlen, mesés állóvízzé, s létrejött Magyarország legmélyebb tava, melyben veszélyes és épp emiatt tilos a fürdés, ezért elégedjünk meg a türkiz víztükör látványával.

1 / 3

Rudabányai-tó, a meredek szikfalak határolta türkizkék tengerszem

FOTÓ: Szupricsné Prjevara Ágnes

FOTÓ: Szupricsné Prjevara Ágnes FOTÓ: Szupricsné Prjevara Ágnes FOTÓ: Szupricsné Prjevara Ágnes

A tó közelében tanösvény vezet végig, amely alapvetően az ásványgyűjtésre, a különleges panorámára, a víz közelségére, illetve a bányaterület kőzeteinek bemutatására épít. A tanösvény bemutatja és megjelöli a földtanilag, régészetileg vagy csupán látvány szempontjából fontos és érdekes pontokat.

2 / 3

Rudabányai-tó, a meredek szikfalak határolta türkizkék tengerszem

FOTÓ: Szupricsné Prjevara Ágnes

Partját a külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak.

3 / 3

Rudabányai-tó, a meredek szikfalak határolta türkizkék tengerszem

FOTÓ: Szupricsné Prjevara Ágnes

Élővilága viszonylag szegényes: az egész évben hűvös víztömegben csak néhány halfaj korlátozott számú egyede él, soha nem volt tömeges halbetelepítés, így pont a horgászok számára nem egy paradicsom.

Kapcsolódó

Lázbérci víztározó, az Upponyi-hegység kék szeme

Észak-Magyarország egyik legnagyobbik víztározója az érdekes, ipszilon alakú Lázbérci mesterséges tó, melyet a Bán és a Csermely patak táplál.