FOTÓ: Zsuzsi Csizmadia
FOTÓ: Zsuzsi Csizmadia
FOTÓ: Zsuzsi Csizmadia
FOTÓ: Zsuzsi Csizmadia
FOTÓ: Zsuzsi Csizmadia
FOTÓ: Zsuzsi Csizmadia
FOTÓ: Zsuzsi Csizmadia
FOTÓ: Zsuzsi Csizmadia
FOTÓ: Zsuzsi Csizmadia
FOTÓ: Zsuzsi Csizmadia
Itthon
Pipo-várkastély, Ozorai Pipo reneszánsz hangulatú vára
Tolna megyében, a Sió jobb partján, hét domb gyűrűjében fekszik Ozora.
A régészeti leletek azt bizonyítják, hogy az őskori népeket, a keltákat és rómaiakat valamint a vándorló népcsoportokat is vonzotta e terület, legkorábbi írásos említése 1009-re datálódik.
A település felvirágoztatása Zsigmond korának meghatározó egyéniségéhez, a firenzei származású Philippo Scolarihoz kapcsolódik. Az Ozorai Pipo néven ismert főúr olasz mintára építtetett várkastélya – bár a történelem viharaiban többször megrongálódott, tulajdonosai céljuknak megfelelően átformálták – mindmáig a település országosan ismert középülete.
A szabályos négyzet alaprajzú várkastélyt Ozorai Pipo 1416-ban kezdte el építtetni, gótikus stílusban.
A palotaépületet kívülről szabályos elrendezésű várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették. A várárokba a közeli Sió vizét vezették.
A Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épület nem hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett. Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki főúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyőri és zólyomi vadászkastélya. 1423-ra a vár már minden bizonnyal állt, mivel a krónikák szerint Pipo itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt.
Pipo halála után, 1426-tól özvegye, Borbála asszony lett élete végéig a várkastély birtokosa, aki 1438-ban kelt végrendeletével a várkastély tulajdonjogát Hédervári Lőrinc nádorra hagyta, s így a jeles bárói család egy évszázadig birtokolta.
A vár első jelentős ostromára 1491-ben, Mátyás halála utáni anarchikus időkben került sor, mely után Habsburg Miksa foglalta el rövid időre. Vélhetően ezt követően, 1510-ben kezdődött meg reneszánsz stílusban történő átépítése, amely során bábos korlátos folyosóvá építették át az udvari loggiát, az ablakok kereteit pedig reneszánsz faragott kövekre cserélték ki. A boltozatokat több helyen díszes famennyezetekkel váltották fel.
Ezekkel az átalakításokkal vált Filippo Scolari várkastélya reneszánsz rezidenciává.
A Hédervári család kihalása után, 1537-ben Török Bálint kezére került a vár, aki újjáépíttette. 1545-ben a budai pasa csapatai foglalták el, majd rövid megszakítással 140 évig török kézen volt. 1686-ban kemény ostrom után szabadították fel a várat, ám ekkorra már csak három oldala állt, a negyediket az ágyúgolyók félig ledöntötték.
A 17. század elejétől az Esterházyak dél-dunántúli birtokaihoz tartozott Ozora, a 18. század elején pedig megkezdődött az ozorai uradalom újjászervezése. 1727 és 1733 között helyreállították a romos középkori várat, és kastélyszerű hivatali, tiszttartói központot alakítottak ki belőle. A külső várfalakat lebontották, a leomlott délnyugati szárnyból csak a földszintet építették újjá, középen az új kőkeretes barokk kapuzattal.
Kívülről puritán kiképzést kapott, belső terei azonban igényesen készültek el, amelyet a stukkódíszítés és a rokokó falfestés töredékei is tanúsítanak. Gyökeres változtatást eredményezett az 1800-as évek elején történt újabb átépítés, amikor az U alakú kastélyt magtárrá alakították.
Napjainkban az ozorai várkastély a reneszánsz korszakot idézi: helyreállított és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik belső udvarát és emeleti folyosóit. 2077-ben múzeum fogadja a látogatókat a várkastély falain belül, ahol többek között megtekinthető Pipo hitvesének, Borbálának hálószobája, a reneszánsz kandallós trónterem és a reneszánsz ebédlő. Felszentelt kápolnájában freskótöredékek láthatók, valamint itt őrzik Szent György csontereklyéjét.
Az emeleti termekben Ozorai Pipo életén keresztül elevenedik meg Zigmond király korának lovagi kultúrája.
Megtekinthető az egyedi fegyvermásolatokkal berendezett fegyverterem, Pipo rekonstruált páncélzata, a középkori enteriőrök sora és számos vadtrófea is. A várkastélyban ezen kívül 15. századi élményház és egy reneszánsz konyha kínál tartalmas időtöltést a látogatók számára.
Az udvaron a kastélyt körbe lehet sétálni, itt nyáron több száz tő rózsa virít, fűszernövények illata járja át a levegőt, a kert végében található bástyákból pedig pazar kilátás nyílik a környékre.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
A 20 legszebb látnivaló Magyarországon
Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.
Itthon
