Pécsvárad gyöngyszemei, az erődített monostor és a 255 éves templom
Pécsváradi várként emlegetik az erődített monostort, amely hadi értelemben sosem volt vár.
Falai, bástyái komoly ostrom kiállására nem voltak alkalmasak, a benne élők védelmét biztosították az esetleges rablótámadások ellen.
Pécsvárad már az ősidők óta lakott hely volt: az őskorban a lengyeli kultúra népei laktak itt, az ókorban a római jelenlétre a feltárt római villák a bizonyítékok. Pécsváradon már Géza fejedelem korában egy földvár állt, amely egy fejedelmi udvarház központja volt.
Az udvarházat a hozzá tartozó falvakkal Szent István király adta át térítés céljára a Szent Benedek Rendnek: Szűz Mária és Szent Benedek tiszteletére apátságot alapított 998-ban, a Koppány-felkelés leverése után, de még trónra lépése előtt.
A pécsváradi monostor a második bencés rendház volt Magyarországon, az elsőt, a pannonhalmit, még Géza fejedelem alapította 996-ban.
Az apátságot 1015-ben alapítólevéllel látta el, többek között 41 falut és 1116 szolgálónépet adományozott.
Pécsvárad első apátja Asztrik volt, aki 1000-ben Rómából hozott koronát Szent Istvánnak. A monostor küldetése volt a magyarok megtérítése, az egyház és az állam kiépítése.
Később is a hitélet és a kultúra központjaként szolgált, itt működött a hiteleshely is 1543-ig, a török hódoltságig. A török közeledtére az akkori apát, Martinuzzi Fráter György a monostort leromboltatta. Szerzetesek többé nem költöztek vissza Pécsváradra.
A hódoltság után, 1777-ben Mária Terézia a budai egyetem fenntartására rendelte az apátsági nagybirtokot. Abból közalapítványi uradalom lett, a várban volt a központja. 1967-ig a jogutód erdőgazdaság székelt a falak között.
A várkápolna és a múzeum 1958 óta látogatható. A vár feltárása attól kezdve tartott egészen 1988-ig, amikor a Szent István évben megnyitották az István Király Szállót, a palotaszárnyban a konferenciaközpontot és a vármúzeumot a kápolnával. 2014-2015-ben nagyszabású felújításon esett át a vár.
1757-ben gróf Hugo Franz Karl von Eltz-Kempenich, az akkori pécsváradi apát saját pénzéből kezdte építtetni a monostorhoz közel álló templomot, amely tíz évvel később készült el, és a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel.
A templom mintegy 40 méter hosszú, a szélessége és a belmagassága egyaránt közel 20 méter, a tornya pedig több mint 40 méteres magasságba nyúlik fel.
A toronysisak csúcsán kettős kereszt hirdeti Pécsvárad templomának egykor apátsági rangját. A torony jelenleg három harangnak ad otthont, melyek közül kettő, egy 550 és egy 260 kilogrammos szólaltatható meg. Különösen értékes márvány keresztelőkútja, aranyozással díszített rokokó szószéke és oltárai.