Az 1021 éve alapított szerzetesi monostor, a Pécsváradi vár

Itthon

2019. december 10. Szabó Zoltán Csodálatos Magyarország

Megosztás:

Koppány legyőzése után 998-ban Szent István királyunk alapította a ma Pécsváradi várként ismert monostort

A pécsváradi monostor a második bencés rendház volt Magyarországon, az elsőt, a pannonhalmit, még Géza fejedelem alapította 996-ban.

Az 1015-re keltezett, a Vatikánban őrzött oklevél szerint 41 falu tette ki az apátság birtokát, benne 1136 fős háznéppel.

A török időkig a pécsváradi monostor mint apátság igen jelentős hely volt, 1526-ig hiteles helyként működött, azaz itt foglalták írásba a különböző jogügyleteket, birtok-adásvételekkel kapcsolatos egyezségeket.

A monostor életének a török hódítás vetett véget: 1539-ben a szerzetesek elmenekültek Pécsváradról. A magára hagyott épületegyüttest az akkori hadvezetés nem tartotta megvédhetőnek a török haderővel szemben, ezért a katonák az épületeket és a falakat megrongálták, hogy a török ne használhassa. A törökök csak négy évvel később, 1543-ban foglalták el Pécsváradot, de a romos monostorral nem foglalkoztak, nem állították helyre azt és nem építettek benne semmit.

A török elvonulása után a bencés szerzetesek nem jöttek vissza pécsváradi monostorukba. Az apátság elnéptelenedett birtokait a 18. század elején németekkel telepítették be. 1945-től az állami erdészet központja lett, amely 1969-ig maradt a falak között.

A dél-keleti Bástya

A régészeti kutatások a monostor területén 1957-ben kezdődtek és 1987-ig tartottak.

Azok során feltárták és láthatóvá tették a török időben ledőlt épületek alapfalait, restaurálták a 10. századi épületet, benne a kápolnát, kialakították a kőtárat, látogathatóvá tették a monostor megmaradt részeit.

Az 1980-as évek végén alakították ki a korábbi irodák helyén az éttermet, a fölé épült manzárdtető alatt a szállodát. Ebben a formában 1988-ban ünnepélyes keretek között adták át a látogatóknak.

2015-ben fejeződött be egy jelentős beruházás, melynek keretében újjáéledt az egykor zarándokok, szegények gyógyítására szolgáló ispotály, megszépült a zarándokszállás, látványosan átalakult palotaszárny A várudvarban gyógynövénykertet alakítottak ki, egy Hodály elnevezésű rendezvényhelyszínt építettek, amely alatt egész évben látogatható kőtárat rendeztek be.

Az egykor virágzó kolostor nyomait a romkertben szemlélhetjük meg.

Láthatóak a gótikus csarnoktemplom alapjai, a gótikus monostor romjai. A mai várfal a középkori maradványokra épült a 18. század elején.

Az eredeti bejárat, melyet egykor őrtorony védett.

Kivehetők a középkori felvonóhíd és a farkasverem nyomai, amely felett felett lépünk be a X. századi monostor területére. Jobbról a monostor, balról annak kápolnája, az előterében múzeum található. Továbbá a monostor épségben megmaradt egyik temploma a X. század végéről. Az udvar látványos helyszíne a kovácsműhely, és a füstöskonyha.

1757-ben gróf Hugo Franz Karl von Eltz-Kempenich, az akkori pécsváradi apát saját pénzéből kezdte építtetni a monostorhoz közel álló templomot, amely tíz évvel később készült el, és a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel.

A templom mintegy 40 méter hosszú, a szélessége és a belmagassága egyaránt közel 20 méter, a tornya pedig több mint 40 méteres magasságba nyúlik fel.

A toronysisak csúcsán kettős kereszt hirdeti Pécsvárad templomának egykor apátsági rangját. A torony jelenleg három harangnak ad otthont, melyek közül kettő, egy 550 és egy 260 kilogrammos szólaltatható meg. Különösen értékes márvány keresztelőkútja, aranyozással díszített rokokó szószéke és oltárai.

A cikkben szereplő fotók 2019. december 9-én készültek, a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.csodalatosmagyarorszag.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.