Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark: történelmi emlékutazás 55 hektáron

Ópusztaszer a Tiszától nyugatra, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet közepén fekszik.

Anonymus leírása szerint a honfoglalás után itt találkoztak a magyar törzsek vezetői, hogy az új haza törvényeit megalkossák, kijelöljék a törzsek szállásterületét. Itt ejtették „szerét” az országnak, innen jön a hely elnevezése is.

A 12. században a bencések itt emelték a Dél-Alföld legnagyobb monostorát, amely több átalakításon is átesett, és maradványait csak a 19. században rombolták le, miután betyárok tanyájává vált.

Egy emlékbizottság 1970. április 29-én döntött arról, hogy történeti parkot létrehozva mutatják be Szer egyedülálló kulturális örökségét. 1973-ban kezdődött el a Csongrád megye paraszti életét és népi építészetét bemutató skanzen tervezése, majd 1979-be kivitelezése.

Novák István 1982-ben készítette el a körképnek és más kiállítóhelyeknek is helyet adó rotunda terveit, melynek kivitelezése több mint egy évtizedig tartott. Az 1990-es években emelték a parkban Csete György, a magyar organikus építészet elindítójának tervei alapján a szintén tárlatoknak, s egy ökumenikus kápolnának is helyet adó jurtákat.

Külön kiállításrész számol be a monostor és az egykori Szer mezőváros területén 1970-es években Trogmayer Ottó professzor irányításával indult régészeti feltárásokról, valamint a Feszty-körkép restaurálásáról. Az 1600 négyzetméteres festmény – melyből csupán 714 négyzetméter maradt éppen – helyreállítását a lengyel szakemberekből álló Ars Antiqua csoport végezte 1990 és 1995 között.

A skanzenben találunk látványos szélmalmot, több iparos műhelyt, szatócsboltot, községházát, szegény és jómódú gazdák lakóépületeit, jellegzetes alföldi tanyákat és még egy tanyasi iskolát is.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!