Itthon
Nógrádsáp, a mintegy ezer lelket számláló település Nógrád megye délnyugati szegletében, a Cserhát és a Gödöllői dombság találkozásánál, a Sápi-patak völgyében fekszik. A falu első írásos említése Sáp-villa néven 1219-ből származik. 1312-ből a Saap névváltozatot ismerjük, míg az 1773-ban készült hivatalos összeírásban már Alsó Sápp és Felső Sápp megkülönböztető formákban szerepel.
A régészeti kutatások szerint azonban a település története sokkal korábbra nyúlik vissza: a feltárt vaskori szemétgödör tartalma őskori településre utal, s az Árpád korból is kerültek elő leletek.
Nógrádsáp a két önálló település, Alsó- és Felsősáp egyesítésével alakult ki 1928-ban. Az egyesítéshez elsősorban az vezetett, hogy erre az időre a két település teljes mértékben összeépült, lakói házassági kapcsolatok révén keveredtek, és a 14. században épült késő gótikus templom is közös használatban volt.
A templomot, amely a település fölötti dombtetőn áll, a 14. században állították, köré a 15. században építettek kőfalat, melyről többen úgy vélekedtek, hogy feltehetően ez egy lőrésekkel ellátott erődfal lehetett. Egy 1970-es kutatás azt bizonyította be, hogy a körítőfal 2 méter magasságig középkori, majd 70 centi barokk kori ráfalazás következik. A körítőfalban kialakított 14 nyílás pedig nem lőrés, hanem a 18. században kálvária stációk számára épült.
Az egyhajós templom legszembetűnőbb sajátossága a fal síkjából előrenyúló két lépcsős pillérrel megtámasztott nyolcszögű huszártorony. A torony zsindelyes hagymakupolája az egyedüli barokk épületrész a gótikus templomon. Alul nyílt a templom egykori főkapuja, a jelenlegi bejárat az oldalfalon található.
A belsőben kiemelkedő érték a hajóban és a szentélyben is megmaradt a gótikus boltozat, valamint az építésnél kissé későbbi gótikus falképek.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!