Nógrádi vár – hazánk egyik legrégebbi kővára a Börzsöny szívében

A Nógrádi vár története összekapcsolódik a magyar történelem nagy alakjaival, mint IV. (Kun) László, Báthori Miklós, Bocskai István vagy éppen Bethlen Gábor, s nem kíméltek sem a török, sem az erdélyi seregek.

Az erődítmény a Börzsöny-hegységet formáló vulkanizmus során 15-19 millió évvel ezelőtt létrejött dagadókúpon, a falu déli szélén magasodó Vár-dombra épült. Mivel a körös-körül meredek oldalú domb kiválóan védhető, gyakorlatilag uralja a környéket, így a várból messze környék szemmel tartható.

Építésének pontos idejét homály fedi, valószínűsíthető, hogy a kezdetleges formában épült földvár már a népvándorlás korában állt. A későbbiek során az itt élt szláv és bolgár törzsek ezt felújították, megerősítették, és talán ez időben vetették meg a kővár alapjait is, melyet Novigrádnak, Újvárnak neveztek.

Anonymus a vár keletkezési idejét az Árpád korra teszi. Okleveles adataink 1108-tól vannak a királyi várról, melynek abban az időben bizonyos Slauiz a várnagya és ispánja a budai káptalan 1299-es iktatólevelében „Costrum Novigrad” néven említik. IV. László király I. Tamás váci püspöknek adományozta Nógrádot. Az adományozás valószínűleg az 1274-1284-es évek között történt. Luxemburgi Zsigmond halála utáni évtizedekben a huszita támadások ellen Szilassy Vince püspök erősítette meg falait.

A vár fénykorát Mátyás király idejében élte, nagyszabású kiépítése Báthori Miklós váci püspök nevéhez fűződik.

Ő 1475-1506 között hatalmas költséggel új épületekkel bővíttette, 30 láb mély és ugyanilyen széles, sziklába vágott árokkal keríttette, kutat fúratott és új tornyot, melynek falára a püspök 1483-as évszámmal ellátott sárkányrendes, három farkasfog-címerdíszes, vörös márványból készült, reneszánsz emléktábláját helyezték el. A korabeli feljegyzések szerint a magas lakótorony mellett reneszánsz díszítéssel, minden kényelmi berendezéssel ellátott palotaszárnyat alakított ki Jacobus Tragurinus dalmáciai építőmester, de megfordult a nagyszabású munkálatokon Hunyadi Mátyás király udvari építésze, Giovanni Dalmata is.

A mohácsi vész idején Szapolyai Jánosé, majd Ferdinánd királyé volt a vár, 1544-től pedig 50 évre török kézre került, majd 1663-ban a törökök ismét elfoglalták. 1685-ben egy nyári vihar villáma felrobbantotta a vár öregtornyában tárolt lőport, és a belsővár megsemmisült.

A vár romos falai ezután nehezen álltak ellen az időjárás viszontagságainak, és a helyi lakosok is sok követ hordtak el a területről.

Az egész évben szabadon, ingyenesen látogatható várat az Országos Kéktúráról kiágazó kék rom jelzésen is elérhetjük. Autóval a vár alatt lévő parkolóig lehet felmenni, ahonnan néhány perc alatt felsétálhatunk a szerpentinúton a romokhoz.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!