Mesés tavacska a Bükk-hegység kapujában: a Felsőtárkányi-tó

Itthon

2021. február 15. Halász Gabi Surányi Barbara

Megosztás:

A tavat forrás táplálja, így télen – vízbőség esetén – a legnagyobb hidegben sem fagy be.

A Várhegy és az Őrhegy között, a lenyűgöző Tárkányi-medencében, Egertől 6 kilométerre fekszik Felsőtárkány, melynek tava a kirándulók, a pihenésre vágyók, a horgászok kedvelt helye.

Felsőtárkány első okleveles említése 1261-ből való, Oltarkan, illetve Feltarkan névalakban. A 14-15. században a település két részből, Alsó- és Felsőtárkányból ált. 1330-1335 között az akkori Felsőtárkányban épített kolostorba kartauzi szerzetesek költöztek. 1526 után a törökök elpusztították a középkori Felsőtárkányt, amely többé sohasem népesült be. 1552-ben a középkori Alsótárkányt is lerombolták a törökök, de ez a településrész 1577-től újranépesült. 1634-től a 20. század közepéig az egyház tulajdonába került a falu. 1694-ben népes jobbágyfalu, és ez időben változott a neve véglegesen Felsőtárkányra.

Felsőtárkány egyik legvonzóbb látnivalója a Szikla-forrás tava.

fotó © Surányi Barbara | Csodálatos Magyarország

A település határában eredő patakokat a Tárkányi-patak gyűjti össze, a patakokat források táplálják. Legjelentősebb a Szikla-forrás, amely a település északi végénél, a kő-közi szurdok bejáratát keretező mészkősziklafal tövében bukkan a felszínre. A karsztforrásban tulajdonképpen a Délnyugati-Bükkben futó Lök-völgy búvópatakja jut ismét felszínre.