A minden évszakban lenyűgöző Szikla-forrás tó ősszel különleges arcát mutatja.

Felsőtárkány első okleveles említése 1261-ből való, Oltarkan, illetve Feltarkan névalakban. A 14-15. században a település két részből, Alsó- és Felsőtárkányból ált. 1330-1335 között az akkori Felsőtárkányban épített kolostorba kartauzi szerzetesek költöztek. 1526 után a törökök elpusztították a középkori Felsőtárkányt, amely többé sohasem népesült be. 1552-ben a középkori Alsótárkányt is lerombolták a törökök, de ez a településrész 1577-től újranépesült. 1634-től a 20. század közepéig az egyház tulajdonába került a falu. 1694-ben népes jobbágyfalu, és ez időben változott a neve véglegesen Felsőtárkányra.

Felsőtárkány egyik legvonzóbb látnivalója a Szikla-forrás tava.

fotó © Mezei Gábor | Csodálatos Magyarország

Felsőtárkány területének nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik.

fotó © Mezei Gábor | Csodálatos Magyarország

A település határában eredő patakokat a Tárkányi-patak gyűjti össze, a patakokat források táplálják. Legjelentősebb a Szikla-forrás, amely a település északi végénél, a kő-közi szurdok bejáratát keretező mészkősziklafal tövében bukkan a felszínre.

A Felsőtárkányi-tó mesterségesen jött létre, a Szikla-forrás vizének tóvá duzzasztásával.

fotó © Mezei Gábor | Csodálatos Magyarország

A tó környéke kedvelt kirándulóhely, ahol három tanösvény is találkozik.

fotó © Mezei Gábor | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Idilli tó az éles hegyoldal előtt: a bélapátfalvai Lak-völgyi tó

Majdnem 100 éven keresztül csonkolták, meg- és elbontották a Bükk-fennsíkot határoló kövek legnyugatibb tagját, a Bél-követ.

Kapcsolódó

A Szinva patak völgyének ékessége: Lillafüred

A közigazgatásilag Miskolchoz tartozó Lillafüred hazánk egyik legjobb adottságaival bíró hegyvidéki üdülőhelye.

Kapcsolódó

A Bükki Nemzeti Park, az ország legnagyobb hegyvidéki nemzeti parkja

Ahol a magasba törő kövek vigyázzák a vadregényes bükki tájat, a szurdokvölgyeket, a karsztforrások tiszta vizét, a bükkfák szálegyenes törzsét.