A Bél-kő mészkővagyonából mintegy 20 millió tonnát használtak fel a cementgyártáshoz, amely 7 millió köbméter fogyást jelent a hegyből.

Napjainkban már a nyugalom és a béke szigete, igazi horgász- és turistaparadicsom a Lak-völgyi tó, amely amely valamikor a hajdani cementgyár vízellátására szolgálta.

Innen ered a sokak által még ma is emlegetett Gyári-tó elnevezés.

fotó © Major Frigyes | Csodálatos Magyarország

A Lak-völgyi tó Magyarország egyik legmagasabban, a tengerszint felett 350 méterrel fekvő tava.

fotó © Major Frigyes | Csodálatos Magyarország

A kőfejtőt és a közvetlen környezetét 2008-ban természetvédelmi területté nyilvánították az itt található fokozottan védett növényfajok és az értékes élőhelyekhez kötődő állatfajok megőrzésére.

fotó © Major Frigyes | Csodálatos Magyarország

A duzzasztással létrehozott kis mesterséges tó csodálatosan illeszkedik a környezetébe.

fotó © Major Frigyes | Csodálatos Magyarország

Miután megszűnt a cementgyártás, a tó a kikapcsolódás, a horgászat egyik központi helyszíne lett.

fotó © Major Frigyes | Csodálatos Magyarország

Már messziről észrevehető a Bél-kő oldalának lépcsőzetes kőfejtője, de csak fentről látható az, hogy a teljes hegytetőt kitermelték.

fotó © Major Frigyes | Csodálatos Magyarország

A tó több, mint 2 hektár nagyságú.

fotó © Major Frigyes | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

A tarajosra bányászott Bélkő fehér sziklái

A számítások szerint mintegy 20 millió tonna, körülbelül 7 millió köbméter hiányzik az egykor 800 méter körüli Bélkő-hegyből, elsősorban a tetejéről.

Kapcsolódó

Hazánk egyik unikuma, a Bélapátfalvai Ciszterci Apátság

A Bükkben, a Bélkő-hegy sziklái alatt, festői környezetben áll Magyarország egyetlen épen maradt román stílusú apátsági temploma.