A szentléleki, középkori nevén dédesi pálos kolostort a 14. század elején létesítették.

Egy csekély létszámú remete közösség már a 13. század közepén is élt a ma is látható monostor helyén, vagy annak közelében, melyről 1240-ben Dédes és Tardona határjárásában már említést tesznek.

HIRDETÉS

A pálos kolostort 1313 előtt alapította az Ákos nembeli István nádor a Szentlélek és Krisztus Teste tiszteletére. A pálosok életét, a közösség vagyonának gyarapodását nagylelkűen támogatta Nagy Lajos király, Luxemburgi Zsigmond és később Mátyás király is.

1526 és 1541 között, Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd kettős királysága idején a szentléleki pálos kolostor teljesen elnéptelenedett. Az épületek romos állapotban maradtak gazdátlanul a Bükk erdeinek takarásában.

A szentléleki kolostor a Bükk rejtekében, 710 méter magasságban, a világtól elzárt ősvadonban épült föl

fotó © Dézsi-Kovács Tamás‎ | Csodálatos Magyarország

A pálos templom egykori egyhajós épülete 20,5 méter hosszú és 9,5 méter széles alapterületű volt, sokszögzáródású szentéllyel és keresztboltozatos tetőszerkezettel. A megmaradt romok nagy része ennek a templomnak a maradványa. A kolostorról és lakóépületekről  azonban már csak néhány kőhalom tanúskodik.

Panoráma a Látó-kövekről

fotó © Dézsi-Kovács Tamás‎ | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Hazánk egyik unikuma, a Bélapátfalvai Ciszterci Apátság

A Bükkben, a Bélkő-hegy sziklái alatt, festői környezetben áll Magyarország egyetlen épen maradt román stílusú apátsági temploma.

Kapcsolódó

A magyar történelem ősi vára, a Boldogkői vár

A 13. század végén épült Boldogkői vár fénykorában híres családok birtokához tartozott: tulajdonosa volt például a Szapolyai, és a Zichy-család is.