Mecseknádasd, Baranya vármegye egyik ékköve, a Mecsek peremén, a dombság és hegyvidék találkozásánál fekszik.

A település legnagyobb kincse a 13. században épült, festői környezetben álló Szent István-kápolna, amely múltjával és építészeti értékeivel méltán vonzza a látogatókat.

Egy kis történelem

A település története a neolitkorig vezethető vissza, bár az államalapítás előtti időszakból csupán szórványos régészeti leletek kerültek elő. Első írásos említése 1235-ből származik, amikor II. András király egy birtokadományozási oklevélben említi a falut. A hagyomány szerint két brit hercegi testvér, Edvard és Edmund, Szent István udvarába menekült a trónviszályok elől. Edvard feleségül vette Szent István leányát, házasságukból pedig itt, Nádasdon született Margit, aki később szentté vált.

A település középkori birtokosai között találjuk a Maróthiakat, Monoszlai Csupor Miklóst és Janus Pannoniust, a híres pécsi püspököt. A török hódoltság alatt Mecseknádasd mezőváros volt, lakói három városrészből adóztak. Az 1710-es évektől német telepesek érkeztek, akik alapvetően formálták a falu etnikai és kulturális jellegét. A 20. század közepén azonban a világháborúk és a kitelepítések jelentősen megváltoztatták a település lakosságát.

1 / 4

Mecseknádasd és a Szent István-kápolna: egy apró település nagy története

FOTÓ: Hatvani Anikó

FOTÓ: Hatvani Anikó FOTÓ: Hatvani Anikó FOTÓ: Hatvani Anikó FOTÓ: Hatvani Anikó

Egy apró templom hatalmas öröksége

A Szent István-kápolna a 6-os főút mentén, egy festői útkanyarban található. Elsőként 1235-ben említik írásos dokumentumokban „Ecclesiam Sancti Ladislai Regis” néven. Az épület a 13. században épült, majd a 14. században bővítették. Kezdetben Szent László tiszteletére szentelték, nevét csak a 18. században változtatták Szent Istvánra, a német betelepülők új szentkultuszának részeként.

Az egyhajós templom egyszerűsége ellenére jelentős építészeti értéket képvisel. A 13. század végén sekrestyével bővítették, majd tornyot emeltek a nyugati homlokzathoz. A 14. században a hajót és a szentélyt is kibővítették, ekkor kerültek a templomba a gótikus, félköríves ablakok és a csúcsíves ajtónyílás. A késő középkorban védművekkel erősítették meg, melyek közül egy négyszögletes torony és kőfalak maradványai ma is láthatók.

A török hódoltság után a kápolnát 1723-ban újították fel, és továbbra is plébániatemplomként szolgált. Az épület történeti értékeit az 1970-es években végzett régészeti feltárások tárták fel részletesen, ekkor fedezték fel a középkori freskók maradványait is. A legutóbbi nagyobb felújítás 2010-ben történt.

Az aprócska templom sírkertje szintén jelentős műemléki értéket képvisel, hiszen az 1700-as évek elején érkezett német telepesek temetkezési helyéül szolgált. Az itt nyugvók emlékét számos, művészi igényességgel megfaragott sírkereszt őrzi, amelyek közel háromszáz éves múltra tekintenek vissza. A kiváló kőfaragó hírében álló sváb mesterek kezdetben a templomkert síremlékeit készítették el, később azonban tevékenységük kibővült: a Mecseknádasd környékén bányászott, könnyen formálható homokkőből szobrokat, kereszteket és különféle dísztárgyakat is faragtak. A sírkert legrégebbi sírkeresztje 1742-ből származik, és a sváb hagyományok lenyűgöző örökségét példázza.

4 / 4

Mecseknádasd és a Szent István-kápolna: egy apró település nagy története

FOTÓ: Hatvani Anikó

A környék látnivalói

A Mecsek erdei túraútvonalai ideálisak a természetjáróknak. A falu környékén elterülő szőlőültetvények és borospincék pedig a borkedvelők számára kínálnak felejthetetlen élményt.

A Német Nemzetiségi Tájház mellett érdemes megtekinteni a település más templomait is, mint a Szent György-plébániatemplom, a Schlossberg templom-, illetve várromot, valamint a 2005-ben épült Várhegyi kilátót.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek