Titokzatos romok a Mecseknádasd fölé emelkedő Várhegy csúcsán
Az 1600 fős Mecseknádasd lenyűgöző természeti környezetben, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet szélén, egy elragadó völgyben fekszik.
A település fölé magasodó Várhegy kúpjára a 14. században egy háromhajós templomot állítottak, melynek nyugati homlokzata elé még ugyanebben a században tornyot is emeltek.
A Schlossberg templom-, illetve várrom.
Nádasd települést írásos emlék 1235-ben említ először. A 15. században a Kórógyi, majd a Maróti család birtokában volt, 1473-tól a Monostori Csupor Miklós tulajdona. 1543-ban Pécs eleste után Nádasd is török kézre került.
A török korban a templomot várrá alakítják át.
A törökök a főhajót és a mellékhajót elválasztó pillérek vonalában emelt fallal három szakaszra osztották a hosszházat, sőt a déli mellékhajó alá még boltozott pincéket is ástak.
Az így létrejött kis erődből kitűnően lehetett ellenőrizni a Balkán felé tartó főutat.
A török kiűzése után a romok még sokáig látszódtak, jelenleg a késő gótikus templom maradványai fedezhetők fel a török kori átépítés nyomaival. A korábbi épületek a föld alatt rejtőznek.
A romoktól a gerincen futó gyalogúton pár perc alatt elérhetjük a 2005-ben épült kilátót és pavilont.
A kilátó terméskő alapú, felső részén fából megépített és zsindelytetővel ellátott.
A 2002 és 2006 közti, a várrom területét érintő tereprendezés során a kilátón és a pavilonon kívül tanösvényt is kialakítottak.
A kilátóból mesés panoráma tárul elénk.