L’Huillier-Coburg kastély, a 300 éves nemesi rezidencia

1716-ban kezdte el az edelényi kastélya felépítését L’ Huillier, de a sors fintora, hogy annak befejezését már nem érhette meg a gróf.

Az edelényi kastélyt a Bódva ágai által határolt szigetre emelték, a folyó ma is körülöleli az impozáns épületet, amely a hetedik legnagyobb főnemesi rezidencia hazánkban. Ha pedig a méret mellett a stílusjegyeket is figyelembe vesszük, akkor barokk kastélyaink sorában a harmadik. Különleges elrendezése és gazdái életútja miatt az egyik legtitokzatosabb, legsejtelmesebb múltú műemlék épületünk.

A lotharingiai származású L’Huillier Ferenc, a Habsburg-hadsereg főtisztje, II. Rákóczi Ferenctől kapta az edelényi birtokot. Az épületegyüttes emelése a barokk időszak kezdetén nem volt egyszerű, szervezett logisztikai háttérrel lehetett csak lebonyolítani.

Az állványokhoz, a tetőszerkezethez és a nyílászárókhoz szükséges fát zömmel 20–40 kilométeres távolságból szállították a helyszínre. Az alapokhoz és a falazathoz használt követ a helyi kőbányákban bányászták. A habarcskészítéshez és a téglaégetéshez szükséges mész és homok is helyben, illetve a közvetlenül Edelény mellett fekvő Szendrőládon rendelkezésre állt. A falakhoz és a boltozatokhoz felhasznált téglát pedig – a legtöbb uradalomhoz hasonlóan – helyben égették. A fuvarozást és szakértelmet nem kívánó munkákat napszámosokkal és jobbágyokkal végeztették.

A kastély építése 1716-30 között zajlott, s ahogy már említettük, a gróf időközben távozott az élők sorából. A rezidenciát gróf Forgách Ferencné, született L’ Huillier Mária Terézia, majd lánya Forgách Ludmilla örökölte. Ebben az időszakban (1730–1820) élte a kastély fénykorát: Ludmilla és az ő második férje, Esterházy István gróf idején végezték a legjelentősebb, máig fennmaradt átalakításokat a kastélyon és környezetében.

A házaspár a Felső-Magyarországon foglalkoztatott vándorfestőt, az iglói Lieb Ferencet bízta meg hat szoba kifestésével. A legnagyobb összefüggő magyarországi rokokó falképek 1770-ben készültek el.

Ludmilla halála után fiára, Dessewffy Ferencre szállt a birtok, akinek a nevéhez már nem fűződött egyetlen jelentősebb átalakítás sem a kastélyegyüttesen. Miután 1820. február 14-én örökösök nélkül hunyt el a birtok és a kastély visszaszármazott a királyi kamarára, tehát az államra.

Az edelényi uradalom 1831-ben került a Coburg család tulajdonába, akik nem is annyira mint főúri rezidencia, hanem gazdasági céljaik elérésének eszközeként vették használatba a kastélyt és a hozzá tartozó épületeket. Az úrilak földszintjének egy részét már 1861-ben bérbe adták a járásbíróság céljaira. Az épület időközben lassú pusztulásnak indult, a fölöslegessé vált barokk kori gazdasági épületeket bontani kezdték, a 18. századi franciakertet pedig a 19. század első felében angolkertté alakították át, és sajnos nem gondozták megfelelően.

1909-re az épület már olyan állapotba került, hogy elodázhatatlanná vált egy felújítás, amit Ray Rezső Vilmos tervei alapján 1910-1913 között végeztek el. A kastélyra a kornak megfelelő, a barokkot utánzó, úgynevezett neobarokk kiegészítések kerültek, a középrész fölé pedig egy magas manzárdtetőt emeltek.

Ekkor építették a lebontott, barokk kori gazdasági épületek alapjaira a ma is látható, íves patkószárnyakat a két, emeletes pavilonnal. A kastély főlépcsőházát is ekkor alakították át a mai formájára. A Coburgok 1912-ben a Bódvavölgyi Bányatársaságnak bérbe adták a kastély egyes részeit, köztük a kápolnát is. A bányatársaság ez utóbbit 1921-ben önhatalmúlag megszüntette: födémmel kettéosztotta és a helyén lakásokat alakított ki.

Közel százévnyi Coburg-birtoklás után, 1928-ban a kastély végleg a magyar állam tulajdonába került: az épületegyüttest ekkor az Igazságügyi Minisztérium vásárolta meg.

Közben folyamatosan pusztultak az épület értékei, előbb az istállókat bontották el, majd a kastély kápolnáját is. 1945 után ügyészségnek, napközinek, ügyvédi munkaközösségnek adott helyet, földszintjén szükséglakásokat alakítottak ki.

Az 1980-as évektől üresen álló épület pusztulása jelentősen felgyorsult, majd egy sikeres pályázatoknak köszönhetően megvalósult az Edelényi kastélysziget rekonstrukciója.

Az újra régi pompájában tündöklő, a Holt-Bódva és a Bódva folyó által körülvett, fordított cour d’honneur-ös (tehát az előkert helyett hátrafelé néző, U-alakú udvarral ellátott) műemlék ma az Edelényi kastélysziget nevet viseli.

A kastély termeit összefüggő rokokó stílusban készített freskók sorozata díszíti. A kastély körbejárása előtt a vendégek egy látványos 3D játékfilm megtekintésével ismerkedhetnek meg a faliképek készítésének kalandos történetével, és kaphatnak egy szelet betekintést a kastély életébe.

A tárlatvezetéses látogatás során a filmben látott alakok, a kastély egykori lakói visszaköszönnek a kastély falain, amelyet bemutat a tárlatvezető, valamint a látogatók érdekes információkat is megtudhatnak az építtetőkről és a korabeli történelmi eseményekről, életmódról. A tárlatvezetést követően érdemes sétálni a csodaszép 12 hektáros kastélyparkban is.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!