1334-ben Anjou Károly Róbert király emelte mezővárosi rangra Gyöngyöst.

Keleten a Külső-Mérges-patak és az 500 méter magas Sár-hegy, Délen Gyöngyöshalász, Nyugaton a Toka-patak határolja, Északon pedig az a Mátra terül el, melynek egy része Gyöngyös közigazgatási körzetéhez tartozik.

HIRDETÉS

Első írásos említése 1261-re datálódik, a mai város szomszédságában lévő Gyöngyöspüspöki nevének előtagjaként (Gungus). 1334-ben Anjou Károly Róbert a települést mezővárosi rangra emelte és kiváltságokkal látta el. A város gyors fejlődésnek indult, s az 1546-tól 1687-ig tartó török uralom idején is a szőlőművelés és bortermelés, a kereskedelem, különösen a borkereskedelem virágozhatott tovább. Az 1880-as filoxéria-járvány Gyöngyöst és környékét súlyosan érintette és tönkretette a várost éltető szőlőművelést és borkereskedelmet. Ennek ellenére a századfordulón megkezdődött a város közművesítése, új utak épültek, megkezdődött a fásítás, alakult, szépült a város.

1917-ben egy hatalmas tomboló tűzvész támadt a városban, amely Gyöngyös nagyobb részét romba döntötte, ám  IV. Károly király törvényben rendelkezett az újjáépítésről, amit nagy értékű adománnyal támogatott. Gyöngyös újjáépítéséhez országos gyűjtés indult, ami az I. világháború után Warga László építészprofesszor tervei alapján kezdődött és ezt követően kapta a város a mai vonzó arculatát. 1945 után a város a belvároson kívül terjeszkedett, ott épültek az új lakótelepek, így a viszonylag kis területű belváros megőrizte báját, hangulatát.

2 / 13

Kirándulás Gyöngyösön, a Mátravidék 688 éves városában

FOTÓ: Békési József

FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József FOTÓ: Békési József

A város főtere is ekkor, illetve a 2000-ben történt újjáépítés során kapta mai formáját. A tér északi részén négy út kereszteződésében áll az impozáns kéttornyú, jelenlegi formájában barokk Szent Bertalan Plébániatemplom. Helyén a 13. század második felében egy jóval kisebb templom állt, amit először 1350 körül Szécsényi Tamás, a város földesura bővített ki, majd ezt a 15. század végén gótikus csarnoktemplommá építették át, ami a korabeli Magyarország egyik legnagyobb ilyen jellegű temploma lett.

4 / 13

Kirándulás Gyöngyösön, a Mátravidék 688 éves városában

FOTÓ: Békési József

Különleges az alaprajza: úgynevezett tengelypilléres megoldású. A gótikus templomra ma már csak az apszis két oldalán lévő, az 1992-es feltárások során előkerült két-két nagyméretű gótikus ikerablak, valamint a déli hajóhoz épült egykori harangtorony falmaradványa emlékeztet. A régi templomot 1746 és 1756 között barokk stílusban átépítették. A ma látható tornyokat valamivel később építették a templomhoz: 1772 és 1773 között az északit, illetve 1815-ben a délit. Az 1917-es tűzvészben a templom súlyosan megsérült, és bár a templomot ezt követően hamar helyreállították, a két hatalmas barokk toronysisak eredeti állapotba való visszaállítása nem történt meg. csak száz évvel később. 2018-2019-ben évben új toronysisakot kapott a templom, amelyek a 1917-es tűzvészben elégett régi toronysisakok tervei alapján készültek el.

A Gyöngyös-patak keleti oldalán emelkedik az 1816-1820 között épült klasszicista zsinagóga, melynek építésze a helyi születésű Rábl Károly volt. Az épületben ma a városi televízió működik. A zsinagóga falán 2006-ben a II. világháború zsidó áldozataira emlékező szép emléktáblát helyeztek el. Az épület szomszédjában lévő új zsinagóga 1930-ban épült, tervezője Baumhorn Lipót és Somogyi György volt. A bazilika-rendszerű épület középpontjában hatalmas kupola áll. A szamárhátíves ajtó és ablaknyílások, a pártázatos párkányok, a sok kis kupola nagyon dekoratívvá teszik az épületet.

7 / 13

Kirándulás Gyöngyösön, a Mátravidék 688 éves városában

FOTÓ: Békési József

A gyöngyösi belváros dél-keleti részén a Barátok terén áll a Ferences Plébánia templom és kolostor impozáns épület együttese. A Sarlós Boldogasszony védnöksége alatt álló templomot a 15. század közepén kezdték építeni. A Bakócz-kódex szerint a középkori gótikus együttes 1494-re készült el, amit a török hadak 1526-ban feldúltak, de a ferencesek 1531-ben ismét újjá építették. A 18. században a templomot Giovanni Battista Carlone olasz építész tervei szerint barokk stílusban átépítették, de megtartották annak egyhajós gótikus jellegét. Szentélyének látványos késő gótikus boltozata ma is látható. A templom melletti új, egyemeletes, ma is ép kolostort is ekkor – 1701-1727 között – építették hazánk egyik legnagyobb ferences rendházává.

9 / 13

Kirándulás Gyöngyösön, a Mátravidék 688 éves városában

FOTÓ: Békési József

A Gyöngyöst gyakran pusztító tüzek közül az 1904. augusztus 16-i tűzvész nemcsak a templom tetőzetét, a két tornyot (az 1529-ből és 1532-ből maradt harangokat), hanem a kolostort is felégette. A helyreállítást Schulek Frigyes és Lux Kálmán tervei szerint végezték. A templom az 1917-es tűzvészben ismét súlyosan megsérült – a teljes pusztulástól csak a rendtagok mentették meg -, helyreállítását 1920-1937 között végezték. A “szép templomot”, ahogyan attól kezdve a gyöngyösiek nevezték, 1937. március 7-én a ferences Zadravecz István tábori püspök áldotta meg.

Gyöngyös közigazgatási egysége, a város része Mátrafüred, amely magától a szűkebb értelemben vett várostól 5 kilométerre fekszik.

Kapcsolódó

Sástó, hazánk egyik legkedveltebb kirándulóhelye a Mátra szívében

Az egykoron mintegy 2 hektáros nagyságú esővíz által táplált mocsaras, lápos, sással benőtt tó lecsapolása 1960-ban kezdődött és 1961. május 16-án fejeződött be.