Itthon
Baja, a Duna partján fekvő határszéli város, amit érdemes felfedezni
A város neve török eredetű, a feltételezések szerint első birtokosáról, Bajáról kapta.
Baja Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa. Határa átnyúlik a Dunántúlra, érintkezik Tolna megyével, magában foglalja a Gemenci Tájvédelmi Körzet egy részét.
Mesés természeti környezete, a város alá hajló Duna-ág rendkívül látványossá és vonzóvá teszi, illetve tette a várost.
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
FOTÓ: Györkő Zsombor
Hiszen az emberi letelepülés alapvető feltétele a víz, s ebben Baja bővelkedik. Nem véletlen, hogy a régészeti leletek az őskortól kezdve bizonyítják az ember jelenlétét. Az előkerült tárgyi anyag igazolja a folyamatos megtelepülést. Előkerültek újkőkori leletek mellett rézkori, bronzkori, vaskori tárgyak is. A város első hiteles írásos említése 1323-ból való.
A török hódoltság, a felszabadító háborúk, a Rákóczi-szabadságharc alatt elpusztult vagy elmenekült népesség helyére telepítésekkel, bevándorlással új népesség érkezett, s kialakult Baja sokszínű nemzetiségi összetétele.
A bajai uradalom 1750-ben a korszak legnagyobb birtokszerzőjeként számon tartott gróf Grassalkovich Antal tulajdona lett. A város főterén álló, barokk stílusú kastélyát, amely ma a városháza épülete, eredetileg a kalocsai érsek építtette, de a köztudatban Grassalkovich-kastélyként őrződött meg. A város gazdasági fellendülése ebben az időben felgyorsult.
A városban 1840. május 1-jén hatalmas tűzvész tombolt, melynek következtében elpusztult 1282 lakóház és 812 melléképület, 5 templom, a zsinagóga és a kórház, s 46 emberéletet követelt a tűz.
Herceg Grassalkovich III. Antal 1841-ben örökös nélkül halt meg. Ezt követően a Szentgyörgyi Horváth család, majd Viczay Károly birtokolta Baját, aki 1856-ban gróf Zichy-Ferraris Félixnek adta el az uradalmat. A város önálló élete 1862-ben kezdődött, mikor 722 000 forintért megváltotta magát a Zichy családtól. Baja 1873-ban törvényhatósági joggal felruházott város lett.
Baja csodálatos épített örökségekkel büszkélkedhet, mintegy negyven műemlék- és városképi jelentőségű épület található a városban. Mivel a település évszázadok óta a magyar, a német, a szerb és horvát nemzetiségek közös otthona, ezt a sokszínűséget a bajai épületek, hagyományok mindig is őrizni fogják.
Tegyünk hát egy virtuális sétát Bács-Kiskun megye második legnagyobb településén, Baján, megemlítve csupán néhány látnivalót, amit mindenképp érdemes felkeresni.
A Sugovicára néző, reneszánsz, olasz stílusú Szentháromság téren áll a mai városháza, melyről fentebb már említést tettünk, s a tér közepén áll a Szentháromság szobor, amely Baja egyik legrégibb, 18. századi, késő barokk stílusú műemléke. A várost sújtó nagy pestisjárvány emlékére az 1750-es években állították.
A négylevelű lóhere alakban kövezett tér nyugati oldaláról gyönyörű kilátás nyílik a Sugovica folyóra és a szemközti szigetre.
A Városháza mögött áll a ferencesek (barátok) temploma, a Páduai Szent Antal Ferences Kolostortemplom, mely 1728-1756. között barokk stílusban épült, s 1780-ban átalakították. Mai arculatát 1928-29-ben kapta.
A Gyümölcsoltó Boldogasszony Görögkeleti Plébániatemplomot 1973-ban újították fel, de liturgiát nem tartottak itt, így átmenetileg koncertteremként hasznosították. 2005-től újra a görögkatolikusok szakrális funkciót ellátó temploma.
A Szent Péter és Szent Pál Plébániatemplomot, más néven Belvárosi templomot 1765-ben építették barokk stílusban. A Tóth Kálmán tér nyugati oldalán álló katolikus templomot Grassalkovich Antal, a város földesura építtette 1765-ben barokk stílusban, majd 1783-ban átalakították.
A belváros szívében áll a bajai születésű költő és író, Tóth Kálmán (1831-1881) egész alakos bronz szobra, Bezerédy Gyula 1894-es alkotása. A Déri Frigyes által megálmodott, és adakozásából 1914-ben létrehozott Déri-kertben áll az I. világháború hőseinek 23 méter magas emlékműve.
A Türr István emlékmű a Duna és a Sugovica összefolyásánál áll, ahonnan pazar kilátás nyílik a gemenci tájvédelmi körzetre az emlékműtől.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
A 20 legszebb látnivaló Magyarországon
Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.
Itthon
