A szombattól látogatható útvesztő bejáratától egy óra eljutnia a kijáratig, ha a vállalkozó szellemű látogató nem téved el.

A Csongrád vármegyei Kiszomboron, a Maros folyó bal oldalán, majd 5 hektáros területen, kukoricamező fekszik. Évek óta itt alakít ki egy labirintust – mindig más mintával – a Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör közössége.

Az idei útvesztő ábráját Prónai Éva tervezte meg milliméterpapíron mintegy 30 óra alatt. Az ösvények alkotta rajzon feltűnnek Kiszombor idén százéves harangjai, a községet Makóval összekötő kerékpárút mellett álló tölgyfára emlékezve egy levél és egy makk motívuma, a Vályogos-tó hullámai és egy hal, valamint egy bagoly alakja, melyekből telente sok időzik a főtér fáin.

A labirintusjáték életnagyságú változatát négy ember mintegy 300-350 óra munkával készítette el.

Kapa és mérőszalag segítségével vágták be tíz centis pontossággal a másfél méter széles utcákat a növények nyolcleveles korában a kukorica közé.

A növények magassága a csapadékos időjárásnak és a felhasznált vetőmagnak köszönhetően eléri, sőt néhol meghaladja a 2,5 métert, így a látogató csak a kék eget és a kukoricasor által alkotott zöld falat látja. A labirintus a kukorica betakarításáig, a tervek szerint augusztus 20-ig látogatható.

Szombaton, a nyitónapon íjásztatással várják a látogatókat. A vendégek a labirintuson átvezető út felfedezése mellett minden szombaton kincskeresés részesei is lehetnek, a következő hetekben pedig a tervek szerint csillagászati és régészeti előadásokat is szervez az útvesztőnél az egyesület – mondta el Endrész Erzsébet, a szervező Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör elnöke.

Hívogatójukban így írnak: “Aki ezen invitálás birtokában van, és a megadott kukoricatáblában adománybelépő lerovásával megerősíti eltévelyedési szándékát, az egyszeri gúnyáját magára öltve jelenjék meg a kiszombori kukoricatáblában a nyár legmelegebb, embert és állatot nem kímélő havának 2024. július 13- augusztus 20. napjaiban, igényének megfelelő nyitvatartási időpontban.  A kukoricatáblában való eltévelyedési séta nem kötelező, viszont lévén, hogy évek óta szinte már hőn áhított, ezért mi, isteni fényben tündöklők, melegen ajánljuk. Az eltévelyedési séta nem egy legénybúcsú, de nem is nőegyleti gyűlés, így a családot, közeli-távoli rokonságot, családtagként kezelt háziállatot kéretik magával hozni.
Az eltévelyedési sétán résztevőknek péntek és a szombati napokon a jó hangulat mellé főtt kukorica és hagymás-zsíros kenyér ingyenes fogyasztása biztosított”. Ennek az invitálásnak azért nehéz ellenállni, valljuk be őszintén!

Nyitvatartás:
vasárnap-csütörtök: 16-20 óra
péntek-szombat: 16-24 óra

Adománybelépő:
Gyermekeknek 500 Ft adomány
Felnőtteknek 1000 Ft adomány
A belépővel a Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör közösségnek a községnek, a térségnek rendezett, következő évi hagyományőrző, kulturális programjainak megvalósulását támogatják.

A helyszín Kiszombor külterületén, az Óbébai út és a Kübekházára vezető út mentén található, a község központjától 2,5 km-re. Kijutás: gyalog, kerékpárral, vagy autóval. Parkolási lehetőség a köves út mentén és a nyári úton biztosított.

Mik is azok a növénylabirintusok?

A növénylabirintusok ősi kultúrák lenyomatai, melyek egyaránt szolgáltak szórakoztatásra, meditációra és szimbolikus jelentések közvetítésére. Magyarországon a növénylabirintusok a természet és az ember alkotta művészet találkozásának csodálatos példái. Ezek a különleges helyek kiváló célpontok családok, párok és egyéni kalandorok számára, akik szeretnék felfedezni a természet csodáit egy kis kihívással fűszerezve.

A labirintusok története több ezer évre nyúlik vissza. A görög hagyomány szerint a labirintus létrehozása maga a világ megteremtése, s az egyik leghíresebb és legősibb labirintus a görög mitológiában található: Minósz király labirintusa. Az ókori Egyiptomban is emeltek labirintusokat, például a Labyrinthos elnevezésű építményt, amelyet a halottak temetkezési helyeként használtak. Az ókori rómaiak is alkalmazták a labirintusokat, például a Domus Aurea nevű épületükben.

A középkorban a keresztény vallásban a labirintusokat sokszor katedrálisok és kolostorok udvaraiban építették. Ezek a labirintusok gyakran kőből vagy márványból készültek, és a hívők körbejárva és imádkozva követhették az útját, amely szimbolizálta az ember spirituális utazását Isten felé.

A labirintusoknak több típusa létezik, a legelterjedtebb a klasszikus labirintus, melyet egyetlen útvesztő jellemez, s a bejáratból a kijáratig vezet. De van rejtélylabirintus, amely több útvesztőt, elágazást és lehetőséget tartalmaz, vagy a kettős labirintus, amely két egymással átfedő vagy egymásba ágyazott útvonalból áll. Ismertek még a tükör-, vagy a játékos labirintusok is.

A labirintusok többnyire kőből, betonból, vagy növényekből, általában sövényekből készültek. Magyarországon a labirintusok hagyománya különösen a barokk és a romantikus kertépítészeti stílusok idején virágzott.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

Jegyvásárlás