Az egykori, több mint 127 ezer négyzetkilométer bányagödör ma Bauxitföldtani Parkként üzemel.

A területet sokan a Magyar Marsnak is nevezik, mivel a vörös lankák és sziklák egy marsbéli tájat idéznek.

HIRDETÉS

fotó: Mónika Szatnik | Csodálatos Magyarország

Az alumínium alapját jelentő bauxit nevét a franciaországi Les Beaux-de-Provence után kapta, ahol az 1820-as években felfedezték. Magyarországon a huszadik század elején, Erdélyben találtak először, de az első világháború után szükség volt az anyaországi kutatásokra is.

Balás Jenő gyergyóremetei bányamérnök 1919-ben települt át Magyarországra, ő azonosította a bauxitot 1920-ban a vértesi sváb falu, Gánt határában.

fotó: Mónika Szatnik | Csodálatos Magyarország

A gánti bauxit karsztbauxit. Alapja triász kori dolomit vagy mészkő, amely a kréta korban karsztosodott, ennek üregeibe, mélyedéseibe rakódott le a bauxit 40-90 millió éve. A bauxit jellegzetes színét a vastartalom okozza. A fedőréteg, amely megvédte a bauxitot a lepusztulástól, eocén kori tengeri üledék. Annak letakarítása és a külfejtés a bánya megnyitásának idejében kézzel történt, teraszos formában.

1930-ban helyezték üzembe az első gőzbaggert, és rövidesen a világ legjobban gépesített bányája lett a gánti.

fotó: Mónika Szatnik | Csodálatos Magyarország

A gánti bánya sikersztorija évről évre, csak nőtt, 1953-ban elérte a 600 ezer tonnás csúcstermelését. A falu közelében öt helyen folyt a külszíni fejtés, ám a telepek az 1980-as évekre kimerültek. 1926 és 1988, a bezárás éve között 13,6 millió tonna bauxitot termeltek itt ki.

A felhagyott bányákat egy kivételével rekultiválták, a Bagoly-hegyi bánya 127 ezer négyzetméterén pedig földtani parkot alakítottak ki.

A bauxitmező tetejére egy korláttal szegélyezett sétaúton juthatunk fel, ahonnan a bányagödör teljes egésze belátható. A tanösvény nem csak a vértesi bauxitbányászat emlékeit őrzi, hanem bepillantást enged az évmilliókkal korábban létezett világba is, hiszen jól látszódnak még az egykori kőzetlemezek vetősíkjai. A 3,5 kilométeres tanösvényen 13 állomás van.

A bányafal kb. 28 méter magas, az alapkőzet, a dolomit, színárnyalatai a különböző ásványok miatt a sárgástól egészen a lilás-pirosig terjednek.

fotó: Mónika Szatnik | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Kis vár nagy hadi jelentőséggel: Csókakő vára

A tatárdúlás után, a 13. században épült Csókakő vára, amely a Csákok tulajdonában volt, és 1299-ben Csoukaku néven említi az első írásos emlék.

Kapcsolódó

Majki Kamalduli Remeteség: történelmi falak az észak-vértesi erdőség mélyén

Majkpusztát a fehér ruhás szerzeteseknek gróf Esterházy József adományozta 1733-ban minden földjével, erdejével, rétjével, legelőjével és halastavával együtt.