Kis vár nagy hadi jelentőséggel: Csókakő vára
Csókakő vára különleges műemléki érték: Fejér megye lényegében egyetlen középkori eredetű, és a török hódoltság idején is használatban maradt vára.
A festői erdőktől övezett vértesi sziklatetőn még ma is őrködő várat a tatárjárás után egy stratégiailag kulcsfontosságú út szemmel tartására emelték, amely nem volt más, mint a Feheruuaru rea meneh hodu utu, azaz a Fehérvárra menő hadi út.
1327-ben Csőkakő királyi vár lett, majd egy század múlva zálogként a Rozgonyiak kapták. A Rozgonyiak kihalása után házasság révén a Kanizsaiak, majd több tulajdonosváltás után 1557-ben hosszú időre a Nádasdyak birtokába jutott.
Legrégebbi része a felsővár, e köré épült a 15. században az alsóvár, a ma is látható kaputoronnyal.
A várat a török Székesfehérvár eleste után már 1544-ben elfoglalta, és 1598-ig lényegében folyamatosan megszállva tartotta. 1598-ban Schwarzenberg, Pállfy és a „fekete bég”, Nádasdy Ferenc egyesített serege szabadította fel és birtokolta 1602-ig. Véglegesen csak 1686-ban, Buda visszavétele után került magyar kézre. az 1800-as évekig viszonylagos épségben állt, csak ekkortól vette kezdetét pusztulása.
A szabálytalan tojásdad alaprajzú vár kiváló stratégiai adottságaihoz hozzájárult, hogy három oldalról meredek szakadék védte.
Csak nyugatról volt könnyen megközelíthető, itt viszont mesterséges árok, felvonóhíd és a kaputoronyba épített, csapóráccsal záródó, lőréses, védőpártázatos kapu erősítette biztonságát.