A területet sokan a Magyar Marsnak is nevezik, mivel a vörös lankák és sziklák egy marsbéli tájat idéznek.

Gánt, a Vértes Tájvédelmi Körzet területén fekvő német nemzetiségi kisközség, amely kicsi lélekszámhoz képest nagy közigazgatási területtel rendelkezik, az öt településrésznek köszönhetően több mint 58 négyzetkilométer.

Első ismert említése 1193-ból származik, de a török idők okozta elnéptelenedést követően az 1750-es évektől – jellemzően előbb szlovák majd német telepeseinek köszönhetően – alakult ki az új közösség. A falu igazi felvirágzását az 1920-as évek elejére tehető, mikor Balás Jenő, a székely származású, gyergyóremetei bányamérnök felfedezte a gazdag bauxitlelőhelyet.

1 / 3

Gánt vöröslő földje, az Európában is ritkaságnak számító Bauxitföldtani Park

FOTÓ: Farkas Szabolcs

FOTÓ: Farkas Szabolcs FOTÓ: Farkas Szabolcs FOTÓ: Farkas Szabolcs

A kitermelés 1926-ban kezdődött el, a meddőréteg letakarítása és a külfejtés kézzel, teraszos jelleggel történt. A bauxitot csillékbe lapátolták és kézzel, vagy lovas kocsival a vasúti kocsikhoz tolták és elszállították. 1930-ban került sor az első gőzbagger üzembe helyezésére, és a géppark segítségével a Gánti Bauxitbánya a világ eddig legjobban gépesített bányája lett. A gépesítés 1930-tól egészen a háború végéig fokozódott. A háború után a termelés csak lassan növekedett, az 1980-as évekre a telepek kimerültek.

1926 és 1988 között 13,6 millió tonna bauxit került kitermelésre.

3 / 3

Gánt vöröslő földje, az Európában is ritkaságnak számító Bauxitföldtani Park

FOTÓ: Farkas Szabolcs

A felhagyott bányákat egy kivételével rekultiválták, a Bagoly-hegyi bánya 127 ezer négyzetméterén pedig földtani parkot alakítottak ki. A bauxitmező tetejére egy korláttal szegélyezett sétaúton juthatunk fel, ahonnan a bányagödör teljes egésze belátható. A tanösvény nem csak a vértesi bauxitbányászat emlékeit őrzi, hanem bepillantást enged az évmilliókkal korábban létezett világba is, hiszen jól látszódnak még az egykori kőzetlemezek vetősíkjai. A 3,5 kilométeres tanösvényen 13 állomás van.

Kapcsolódó

Majki Kamalduli Remeteség: történelmi falak az észak-vértesi erdőség mélyén

Majkpusztát a fehér ruhás szerzeteseknek gróf Esterházy József adományozta 1733-ban minden földjével, erdejével, rétjével, legelőjével és halastavával együtt.