Itthon
Mi is okozza az állatövi fényt?
Az 1600-as években, Jean-Dominique Cassini és tanítványa, Niccolo Fatio de Duillers írták le először a zodiákus fényt. Amint egyre lejjebb kerül a Nap, süllyed a horizont felé az állatövi fény is. Tehát van kapcsolata a Nappal.
Ez a kúp alakú képződmény a Tejútnál sokkal halványabb. Fényessége a Nap iránya felé erősödik, ellenkező irányban gyengül és csak nagyon tiszta, a zavaró fényektől mentes, vidéki égbolton szembetűnő jelenség — egy újabb égi csoda, amely a városlakók számára láthatatlan.
És miért pont tavasszal?
Tavasszal az ekliptika — a Nap éves látszó útja az égbolton — meredek szögben hajlik a horizonthoz, ez a különösen jól észlelhetőség oka. A szóban fogó, ritkán látható állatövi fényt a naprendszert kitöltő, apró, 0,001-0,1 mm átmérőjű, 150 mikrogrammos szemcsékből álló, ritkás bolygóközi porfelhőről visszaverődő napfény okozza. Ez egy lapult, ekliptikára szimmetrikus és a Nap körül forgásszimmetrikus porfelhő, amely a Jupiter pályájáig terjed.
A por utánpótlása üstökösökből, kisbolygókból származik. Ez a rendkívül ritka anyag mégis elég ahhoz, hogy a Nap fénye megcsillanjon a szemcséken. Ezt észleljük mi innen a Földről zodiákus fényként, és ez a magyarázat arra is, hogy miért bújik a Nap után a jelenség a látóhatár alá: minél inkább a horizont alatt van a Nap úgy húzza maga után a jelenséget is.
Az állatövi fény színképe ugyanis egyezik életadó csillagunkéval. Infravörös tartományban is jól megfigyelhető a jelenség, ugyanis a porszemcsék a napfényt elnyelik, és egy részét később infravörös hullámhosszon kisugározzák – olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.
Tavasszal az idő fokozatosan melegszik, elkezdenek virágzani a fák, és mint láthatjuk az égbolt is tartogat nekünk látnivalót. Használjuk ki a szép, derült tavaszi estéket!

Komka Péter, az MTI fotósa kapta lencsevégre 2020. március 15-én Salgótarján közelében a Vénuszt és az állatövi fényt.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!