Csodát festett a tél ecsetje a Börzsönyre

Itthon

2021. január 14. Halász Gabi Hatvani‎ Anikó

Megosztás:

A Börzsöny, hazánk egyik legérintetlenebb hegysége, 600 négyzetméter területű, északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna, keletről a Nógrádi-medence és a Cserhát határolja.

Réges-régen, évmilliókkal ezelőtt, a Börzsöny ősvulkán tömbje közel 2000 méter magasan emelkedett a tenger szintje fölé. A későbbi kitörések nyomán kialakuló beszakadások illetve az erőteljes lepusztulások révén a mai legmagasabb pont – a 939 méter magas Csóványos – már „csak” huszadik a száz legmagasabb magyar hegycsúcs listáján.

A hegység egyik leglátványosabb része a Nagy-Hideg-hegy és a Csóványos közötti szakasz.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

A csupacsúcs Börzsöny fő tömegét alkotó andezit és a komoly famennyiséget sejtető erdőségek mindig is vonzották az embert, de a települések a peremi területeken és a beékelődő medencékben alakultak csak ki.

A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs közül 9 található a Börzsönyben.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

A természeti értékek hosszú távú fennmaradásának zálogául hozták létre 1978-ban a Börzsönyi Tájvédelmi Körzetet, amelynek bővítése jelenti egyik magjáta húsz évvel később alapított Duna-Ipoly Nemzeti Parknak.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

A Börzsöny legmagasabb csúcsán, a Csóványoson egy négyszintes kilátó tör az ég felé.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

A kilátó alapját egy geodéziai mérőtorony biztosítja, e köré épült az acél oszlopokon álló kilátó.

fotó © Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország

A több mint 130 lépcsőfokon fellépdelve, a közvetlen környezet talajszintjénél mintegy 23 méterrel magasabbról, csaknem 43 ezer négyzetkilométernyi látómező terül elénk.