Itthon
A 83 hektáros védett terület a város egyik legértékesebb zöldfelülete, ahol Zala erdős vidékeire jellemző fa- és cserjefajok sokasága él együtt. A terep is változatos: a terület 196 és 302 méter közötti tengerszint feletti magasságban fekszik, így a mélyebben fekvő, nedvesebb részek és a magasabb domboldalak növényzete is jól elkülönül.
Ez a változatosság adja az arborétum egyik legnagyobb értékét. A laposabb, vizenyősebb részeken mocsártölgyek és mocsárciprusok láthatók, a magasabban fekvő területeken pedig tölgyesek és bükkösök váltják egymást. Séta közben ligetes fenyvesek, örökzöldek, a hazai lombhullató erdők számos jellegzetes faja, valamint két tó és egy forrás is része a látványnak.
A Csácsbozsoki Arborétum múltja szorosan kapcsolódik a környék történetéhez. Egykor a zalavári apátság birtokához tartozott, és már a második világháború előtt is kedvelt kirándulóhely volt a zalaegerszegiek körében. A háború után, 1945-ben állami tulajdonba került, majd a zalaegerszegi erdészet kezelésébe.
A második világháború idején a lucfenyves nagy részét hadicélokra kitermelték, ezután pedig újratelepítések kezdődtek. Lucfenyőt, valamint 30–40 féle örökzöldet és lombos fát ültettek a területre. A mai arborétum arculata részben ennek a tudatos telepítési munkának köszönhető, ezért a hely jóval több egyszerű parkerdőnél: gyűjteményes jellegű, szakmailag is értékes terület.
Az arborétumban egy 16 jegenyefenyő fajból álló kísérleti területet is kialakítottak, ahol az ültetési hálózat és a növekedési sajátosságok összefüggéseit vizsgálták. Ez is jelzi, hogy a Csácsbozsoki Arborétum nemcsak kikapcsolódásra alkalmas hely, hanem erdészeti és dendrológiai szempontból is jelentős terület.
Értékét az is növeli, hogy többféle élőhely találkozik itt. Dombvidéki rétek, bükkösök, gyertyános-tölgyesek, bokorfüzesek, égerligetek, tájidegen fenyves állományok, valamint kisebb vízfelületek is megtalálhatók a területen. Ettől lesz igazán érdekes a hely: a látogató nem egy szabályosan kialakított parkban jár, hanem egy sokféle élőhelyet őrző, természetközeli arborétumban.
A terület botanikai értékét több védett növényfaj is erősíti. Az arborétumban megtalálható a szálkás pajzsika, a szártalan kankalin, a farkasboroszlán, a ciklámen, a pirítógyökér, a kétlevelű sarkvirág, a tavaszi tőzike és a kardos madársisak is. Ezek jelenléte jól mutatja, hogy az arborétum élővilága ma is gazdag és változatos.
A terület megőrzésének célja ezért kettős: fenn kell tartani a természetközeli állapotot, miközben meg kell őrizni az évtizedek alatt kialakított dendrológiai gyűjtemény értékeit is. Ez sokat elárul a hely jellegéről, hiszen a Csácsbozsoki Arborétum nem díszpark, hanem olyan zöldterület, ahol a természetes erdei karakter megőrzése alapvető szempont.
Az arborétum 42 hektáros bekerített magterületét mintegy 750 hektárnyi erdő veszi körül. A terület feltárását 2001 novemberében egy 7,3 kilométer hosszú makadámút segítette, ugyanebben az évben pedig a magterület helyi jelentőségű természeti védelmet kapott. Ez nemcsak a természeti és dendrológiai értékek megőrzése miatt volt fontos, hanem azért is, mert a terület régóta szerepet játszik a városlakók pihenésében és kirándulásaiban.
A Csácsbozsoki Arborétum ezért is más, mint egy kisebb, díszes botanikus kert. Itt nem egy-egy kiemelt látványelem dominál, hanem a táj egésze. A látogató vizes részeken, domboldali erdőkön, örökzöld foltokon és természetközeli lombos állományokon át ismerheti meg a területet. Ez a nyugodt, kevésbé formált jelleg adja az arborétum igazi vonzerejét.
Az arborétum április 1. és szeptember 30. között szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 9 és 19 óra között tart nyitva. Október 1. és november 15. között ugyancsak hétvégén és ünnepnapokon látogatható, akkor 9 és 16 óra között. Hétköznapokon előzetes bejelentkezéssel csoportok is érkezhetnek. Az arborétumba kutya kizárólag pórázon vihető be. A látogatás ingyenes.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!