A tavasszal és nyáron parádés virágköntöst öltő botanikus kerteket, arborétumokat ősszel is érdemes felkeresni, mikor az aranyló ősz pompájában tündökölnek.

Hazánk – szerencsére – nem szűkölködik ilyen jellegű kertekben, minden megyénkre jut akár egynél több elbűvölő terület, melyek azon túl, hogy a veszélyeztetett fajok megőrzésével és mesterséges szaporításával hozzájárulnak a biológiai sokszínűség megőrzéséhez, örök élményt nyújtanak a látogatóknak.

De mit is jelent pontosan a botanikus kert, illetve az arborétum elnevezés?

A botanikus kert, magyar nevén füvészkert olyan szabadtéri vagy részben üvegházi növénygyűjtemény, amelyben a növényeket oktató, tudományos és/vagy ismeretterjesztő céllal, különféle szempontok (földrajzi elterjedés, genetikai rokonság, életmód stb.) szerint csoportosítva mutatják be. A botanikus kert fás szárú növények bemutatására szakosodott fajtája az arborétum.

Most nézzük a CsodalatosMagyarorszag.hu szerkesztőségének TOP 10-es ajánlatát, nem fontossági, hanem betűrendi sorrendben.

Agostyáni arborétum

fotó: Mónika Nikodém | Csodálatos Magyarország

A Gerecse-hegység egyik páratlan szépségű völgyében, Tatától néhány kilométerre, 30 hektáron terül el az Agostyáni arborétum, melynek élőfa gyűjteménye jelenleg közel 300 féle fa és cserje közössége. Az országban egyedülálló módon több fenyőféléből kisebb erdőt láthat az, aki ellátogat az arborétumba, valamint tulipánfák, nyírek, vasfák, égerek, kőrisek, juharok, diók stb. több változata is megtalálható a mesés területen.

Alcsúti arborétum

fotó: Gerd Jan Dijk | Csodálatos Magyarország

Az Alcsúti arborétum Székesfehérvár és Tata között, a mesés Csaplári-erdőben terül el, negyven hektáros területe növényritkaságok egész sorának ad otthont. Az arborétum növényzete a 19. századi növénytelepítés eredményeként egy 540 fajból álló fás növénygyűjtemény. A legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de értékes a hárs, – juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is.

Desedai arborétum

fotó: Békési József | Csodálatos Magyarország

A Desedai-tó félszigetén fekszik a 26 hektáros arborétum, melyhez egy 100 méteresen fahídon átkelve juthatunk el. A fiatal botanikai gyűjtemény lehetőséget ad, hogy megismerjünk szinte minden hazai fafajt, mint például a hamis ciprusokat, tujákat, jegenyefenyőket.

Erdőtelki arborétum

fotó: Marianna Kárpáti | Csodálatos Magyarország

Az Alföld legmelegebb és legszárazabb részén két orvos-botanikus olyan örökzöldekben bővelkedő arborétumot alkotott, amely külföldi szakmai körökben is méltán keltett feltűnést – az arborétumban található az ország legnagyobb, három és fél méter magas cukorsüveg valamint ezüsttörzsű fenyője, de a park kincse a teltvirágú vadgesztenye, a nagymagvú tiszafa, a szillevelű gumifa is, a sokféle orgonáról s borbolyákról nem is beszélve.

Kámoni arborétum

fotó: Turi-Gunszt Marta | Csodálatos Magyarország

Az arborétum első fáit Sághy Mihály, a föld birtokosa ültette, majd fia, Saághy István az 1930-as évekig hatszáznál is több fás szárú növényt telepített az arborétumba, amely az ország legnagyobb fenyő-, illetve rhododendron és azáleagyűjteményével is dicsekedhet. Az arborétumban csodálatos juharfák, tölgyfák és jegenyefenyők árnyékában sétálhatunk. A 27 hektáros területen a fás szárú növények mellett számos szemet gyönyörködtető lágyszárú virág nyílik, és az év minden időszakában tartogat a természetkedvelők számára látnivalót.

Sellyei arborétum

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Több mint 350 fafajta – 240 lombhullató, 115 örökzöld, ebből 50 fenyőféle – él a héthektáros arborétumban, amely jelenlegi méretét az 1800-as évek második felében nyerte el. Az arborétum számtalan ritkaságot rejt magában, s Dél-Dunántúl legszebb és legfajtagazdagabb parkja, a tájban szigetszerűen egyedülálló érték. Származásukat tekintve a világ minden tájáról érkeztek ide növényfajok, például Kaukázusból, Kínából, Japánból, Kanadából, Görögországból, Spanyolországból.

Szarvasi arborétum

fotó: Zsuzsa Baditzné Horgosi | Csodálatos Magyarország

A 82 hektáros arborétumból 65 hektár látogatható, melyen 1600 fa- és cserjefaj, 250 lágyszárú növényfaj, 150 madárfaj, megannyi gomba, rovar éli boldog napjait. Az európai szinten is csodált tájkert kialakítását Bolza József, Pepi gróf kezdte meg, kertfejlesztési álmait pedig unokaöccse, Bolza Pál ápolta tovább. Legimpozánsabb faóriása a 36 méteres hegyi mamutfenyő, amely a maga 150 évével a legidősebb európai példányok közé tartozik.

Tiszakürti arborétum

fotó: Liptai Anikó | Csodálatos Magyarország

A mai arborétum ősparkjának telepítését az 1800-as években kezdték el a Bolza grófok. Az eredetileg kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben nyilvánították arborétummá. Jelenleg területe 60 hektár, így az ország nagyobb arborétumai közé tartozik. A parkban kanyargó kövezett sétautak mentén több kontinens botanikai érdekességeit ismerhetjük meg.

Vácrátóti botanikus kert

fotó: Kiss‎ Csabáné | Csodálatos Magyarország

A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert, melyet Vigyázó Sándor gróf alapított, hazánk leggazdagabb növénygyűjteményével büszkélkedhet. Hatalmas területén 13 ezer fajta növény él. A természetközeli és a geometrikus kertrészek között kacskaringós utak vezetnek, látogatható botanikai gyűjteményei a fásszárú növények, a rendszertani, az évelő, a sziklakerti és az üvegházi gyűjtemények.

Zirci arborétum

fotó: Judit Lorincz | Csodálatos Magyarország

A 18. században alapított Zirci Ciszterci Apátsághoz tartozó arborétum hazánk legmagasabban fekvő fás gyűjteménye, mintegy 200 hazai és a világ számos pontjáról származó cserje- és fafajtával.  Az angolpark stílusban kialakított 20 hektáros park legidősebb egyede a 400 év körüli kocsányos tölgy. A kert jelentős juhar-, nyír-, kőris- és hársgyűjteménnyel büszkélkedik, pompás színfoltjai a magnóliafélékhez tartozó liliomfák.