27 hektárnyi édenkert: a Kámoni Arborétum

Itthon

2020. augusztus 12. Halász Gabi Turi-Gunszt Marta

Megosztás:

Az arborétum első fáit Sághy Mihály, a föld birtokosa ültette, majd fia, Saághy István az 1930-as évekig hatszáznál is több fás szárú növényt telepített az arborétumba.

Saághy István édesapjától örökölte a növények iránti érdeklődést édesapjától örökölte, és annak nyomdokain járva, az egzóta gyűjteményt lassan arborétummá alakította át, mind a területet, mind a növények számát fokozatosan növelve.

Az ösvények mentén információs táblák, padok és asztalok sorakoznak.

fotó © Turi-Gunszt Marta | Csodálatos Magyarország

Jó anyagi helyzete lehetővé tette, hogy igazi különlegességeket szerezhessen be a föld bármelyik országából. 1920-ban az arborétum már 244 fenyő és 310 lombos fajt számlált. 1930-ra sikerült a fenyő fajok számát 260-ra, a lombosokét pedig 600-ra emelnie, gyűjteményében pálmák és egzotikus gyümölcsöt termő növények is tartoztak, melyeket üvegházaiban teleltetett.

A Gyöngyös és Kerka patak felduzzasztásával alakították ki az arborétum tórendszerét.

fotó © Turi-Gunszt Marta | Csodálatos Magyarország

A II. világháború ideje alatt a park kétharmada kipusztult. Az Erdészeti Tudományos Intézet 1950 körül kezdte újra gondozásba venni a parkot. Ennek eredményeként ma a Kámoni Arborétumnak van Magyarországon leggazdagabb fás szárú gyűjteménye.

fotó © Turi-Gunszt Marta | Csodálatos Magyarország

Az arborétum egyik leglátványosabb része májusban a Gyöngyös-patak környéke, hiszen a patak körül ez időtájban virágoznak a Rododendronok. Az arborétumnak rendkívül gazdag cserjegyűjteménye van, mindemellett itt található hazánk legnagyobb fenyőgyűjteménye is.