Itthon
Cák területe már a római korban lakott volt, villa Chak néven 1279-ben említi először írásos emlék. Lakói főleg mezőgazdasággal, azon belül szőlőtermeléssel foglalkoztak. A községre súlyos csapást mért a 19. század második felében kitört filoxérajárvány, amely elpusztította a szőlőültetvényeket. Ekkor a gyümölcstermesztésre álltak át, melyek közül a legjelentősebb a gesztenyetermesztés volt, s a közelmúltig igen sokaknak jelentett megélhetést.
A pincék jól példázzák az egykori helyi építészet jellegzetességeit.: a tölgy- és gesztenyefa alapú, fehérre meszelt boronafalat, a döngölt padlót, a zsúppal fedett, utcafront felé előreugró tetőt.

fotó: Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország
A pincék fala boronafal, gesztenye vagy tölgy gerendákból készült. Zsúpfedeles tetejük elől csonkakontyos, hátul lekontyolt ún. „farazatos”. Gerincüket sározott zsúp fedi.

fotó: Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország
Esővédett, munkavégzésre vagy megpihenésre alkalmas hely alakul ki így a bejárat előtt, melyet sokszor nagy, lapos kőlapokkal borítottak.

fotó: Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország
A falakat agyaggal tapasztották. A kiálló boronavégeket gyakran tapasztás nélkül hagyták, előfordult, hogy földfestékkel vörösre színezték.

fotó: Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország
Cák és környéke a kirándulók kedvence: a falu fölött vezet végig az Országos Kéktúra, a természeti adottságok pazarok, és a szomszédos települések is bájosak.

fotó: Hatvani Anikó | Csodálatos Magyarország
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!