Kőszeg, a történelmében és látnivalóiban is gazdag város az Alpokalján

Itthon

2021. augusztus 25. Halász Gabi Györkő Zsombor‎

Megosztás:

Hazánk ékszerdobozának is nevezik Kőszeget, amely négy alkalommal volt osztrák és öt alkalommal magyar részen, története pedig messze nyúlik vissza a régmúltba.

Kőszeg az 1532-es török ostrom miatt került be a történelem könyvek lapjaira, de egyes kutatók feltételezése szerint már 802-ben Kőszeg ősi várát említi Nagy Károly krónikása.

Ami bizonyos, hogy a kőszegi „felsővár” – a mai Óház kilátó helyén– már a tatárjárás idején létezett, mert IV. Bélának vissza kellett foglalnia az osztrák hercegtől. Ennek emlékét megörökítő oklevélben írták le először magyarul a nevét: castrum Kuszug – 1248-ban. Ezután a 13. század második felében kezdte meg a Kőszegi család az alsóvár, jelenleg: Jurisics vár, és a város építését.

Kőszeget nem véletlenül nevezik az ország egyik legszebb és legromantikusabb településének. Macskaköves utcái, ódon fényű lámpái, gyönyörű színes kis házai, valamint középkort idéző varázslatos hangulata rabul ejtik a látogatót.

Kőszeg azon kevés városok közé tartozik, amelyeknek középkori városfala még sértetlenül áll, és városszerkezete alig változott az idők során.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A Kőszeg történelmi belvárosában fekvő Fő tér végleges formáját 1894-ben nyerte el, amikor elkészült a Jézus Szíve templom, amely 57 méteres tornyával a város legmagasabb épülete.

A templommal szemben áll a Szentháromság szobor, a város legrégebbi barokk szobra, melyet a pestis leküzdésének emlékére emeltek.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A háromhajós templom belső tere rendkívül látványos és kiemelkedően szépek a templom üvegablak festményei.

A templombelsőt sokszínű, ún. polikrom mennyezet-, fal-, és oszlopfestés díszíti. A belső festéshez kötőanyagként 10.000 tojássárgáját használtak fel.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A főtértől nem messze álló 200 év körüli fa, a Kőszegi Óriásplatán, melynek magassága 28 méter, törzskerülete 893 centiméter.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Kőszeg belvárosának másik, és talán ország legszebb tereinek egyike a Jurisics tér, ahol minden épületnek külön történelme van.

Itt található például az ország legrégebbi városháza, amely a 14. századtól kezdve a mai napig folyamatosan városházaként működik.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A Hősök kapuja és az 1739-ben felállított Mária-szobor.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A Hősök kapuja helyén eredetileg a 14. században emelt, ún. Déli városkapu, más néven „Alsó-torony”, azaz a város legfontosabb bejárata állt. Ezt 1880-ban elbontottak, majd a helyén 1932-ben, a város török ostromának 400. évfordulóján épült a Hősök tornya, mely rövid idő alatt a város jelképévé vált.

A torony nevét onnan kapta, hogy oldalfalain a török csatában és az első világháborúban elesett hősöknek állított emléktáblák láthatók.

A Hősök kapuja mellett, bal kéz felől áll a 16. századi hangulatot árasztó ún. Lábas ház, az ország egyetlen duplaárkádos épülete. A barokk stílusú épület hátsó falait maga a várfal adja. Eredetileg bálház volt, ma a Városi Levéltár található benne.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A tér jellegzetessége, hogy közvetlenül egymás mellett két templom is áll. Ennek hátterében a város német-magyar kétnyelvűsége áll. A lakosság a 16.-17. századig közös templomot használt, de ezután a magyar protestánsok egy új templomot (Szent Imre) építettek a régi mellé (Szent Jakab). Így a régit ettől kezdve csak a németajkú kőszegiek használták.

Szent Imre templom

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Szent Jakab templom

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Kőszeg neve összeforr Jurisics Miklós várkapitányéval és az általa vívott hősies csatával. A kapitány maroknyi csapata 25 napon át tartotta a várat az óriási török hadak ellen, és csak akkor adta meg magát, amikor már reménytelen lett a helyzete és Szulejmán megígérte, hogy Kőszeg az ő kezén maradhat.