Boldog Özséb-kilátó: a pompás kilátást nyújtó pilisszentkereszti messzelátó

A mérőtornyot kilátóvá 2014-ben alakították át oly módon,  hogy a hajdani torony vasbeton falait megmagasították, köré fából ácsolt lépcsősort emeltek, a kilátó külső részét pedig függőleges fatartókkal borították be.

Az építkezéshez mintegy 96 köbméter betont, 3,8 tonna betonacélt és további 6 tonnányi acélszerelvényt használtak fel, a kilátó külső borításához 31 köbméter fenyőgerendára volt szükség és 65 méternyi rozsdamentes acélból készült korlátot építettek be a szerkezetbe.

A Boldog Özséb-kilátó a 756 méter magas Pilis-tetőn tör az ég felé, nevét Boldog Özsébről, a pálos rend alapítójáról kapta, aki – a hagyomány szerint – 1246-ban hat társával együtt elvonult a mai Klastrompuszta és Pilisszentlélek térségébe és barlangokban és az erdőkben remetéskedett.

A Pilis-tető a Pilis és a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontjának számít, s kilátóját megmászva több mint 17 méterrel jutunk feljebb.

A kilátó látogatószintjén 3 méter széles, körgyűrű alakú, fedett teraszt képeztek ki, így minden évszakban kényelmesen csodálhatjuk az elénk táruló 360 fokos körpanorámát. A távolból felsejlik többek között a Vörösvári-medence és a Budai-hegység is.

A Boldog Özséb-kilátó megközelítése több irányból, de csak gyalogosan, illetve kerékpárral lehetséges. A legkönnyebben a Két-bükkfa-nyeregből érhető el: a zöld kereszt, majd a zöld sáv, végül – mellőzve egy jobbra kiágazó zöld háromszög jelzést – a balra rézsútosan kiágazó zöld háromszög jelzést követve. Kerékpárral, vagy babakocsit tolva az erdészeti mű- és földúton lehet feljutni. Pilisszántó határától vagy Pilisszentkereszt központjából előbb a piros sáv, majd a zöld sáv és végül szintén a zöld háromszög jelzéseket kell követni. Mindhárom kiindulási ponton van a személyautóknak parkolási lehetőség és helyközi autóbuszmegálló is.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!