A Boldogkői vár felújítására 641 millió forintot költöttek.

A boldogkői Alsóvárban, a pinceterekben új kiállítóterek nyíltak meg. A Felsővár Palotaépülete nagyléptékű belső átalakítással visszanyerte eredeti, középkori térszerkezetét, annak földszintjén és emeletén is új kiállítások nyíltak.

HIRDETÉS

Emellett elkészült egy hétnyelvű, tizennégy állomásból álló applikáció is, az idegenvezető alkalmazáson keresztül – a tárlatok mellett – bemutatják a több mint hétszáz éves vár egykori lakóinak életkörülményeit, hétköznapjait.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Boldogkőváralján a helyreállított Boldogkői vár megnyitóján hangsúlyozta, hogy a sokak által feledésre ítélt, poros és romos emlékek sorra nyílnak újra, ezzel nyújtanak szórakozást, kultúrát és művelődési lehetőséget a látogatóknak.

Virág Zsolt, a felújítást koordináló Magyar Kastélyprogram Nkft. igazgatója a megnyitón azt mondta: a fejlesztés jelentősen hozzá fog járulni ahhoz, hogy a Boldogkői vár a következő évtizedekben is rentábilisan tud majd működni.

fotó: Vajda János | MTI

Zavodni Ferenc, Boldogkőváralja polgármestere beszédében kiemelte, csaknem harminc éve üzemelteti a várat az önkormányzat. Elmondta, a látogatószámot az éves harmincezerről kilencvenötezerre sikerült növelni, a turisztika adta lehetőségek pedig a helyben élőknek jövedelemforrást biztosítanak.

A vár a “Zempléni és abaúji várak fejlesztése” program részeként újult meg. A projektre a sátoraljaújhelyi és a sárospataki várral együtt 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás nyert el a felújítást végző konzorcium. A Boldogkői várra 641 millió forintot költöttek.

A Boldogkői vár története

A Boldogkői vár történelme az 1200-as évekre nyúlik vissza, de története a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető. 1280 körül már állt és az évszázadok alatt megannyi tulajdonos cserét élt meg. 1701-ben a császári katonák robbantották fel, ezután évszázadokig csak pusztultak a vár romjai.

A várat az Alsó- és a Felsővár alkotja. Az Alsóvár az alsó udvart, a csonka bástyát és a déli tornyot foglalja magába, a Felsővár tulajdonképpen három épületrészből áll, az öregtoronyból, a palotából és a háromszögű toronyból. A vár legrégebbi része a 3 méter vastag falú öregtorony, illetve annak maradványa.

Az öregtorony és a palota között 26 méter mélységben nyúlik le a sziklába faragott vízgyűjtő. A ciszternától északra a vár viszonylag legépebb része, a magas falakkal rendelkező, fallal védett palota áll, észak felől háromszög alakú toronnyal, s itt található a vár kápolnája is.

A vár leglátványosabb része az Oroszlánszikla és annak végén, a 20 méter magasan álló őrbódé, amely egy fapallón át közelíthető meg.

Észak-Magyarország egyik leglátogatottabb várához, amely viszonylag jó állapotban vészelte át a történelem viharait, legendák is kapcsolódnak.

Az egyik legismertebb szerint IV. Bélát, aki a tatárok elől menekült, Bodó, az aszalómester bújtatta el. Hálája jeléül a király nekiadta a környéket, azzal a kikötéssel, hogy egy várat kell emelnie. Bodónak volt hét szép és okos lánya, akik kiötlötték, hogy csak ahhoz mennek feleségül, aki egy évig beszáll a vár építésébe, így hét év alatt megépült a vár, amit kezdetben Bodókőnek hívtak. A lányok esküvőjén a király is jelen volt, aki így szólt: „E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!”

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

Jegyvásárlás