A rabul ejtő Regéci-vár, a Zemplén egyik ékessége

Itthon

2022. május 23. Halász Gabi István Szalados

Megosztás:

Regéc vára Mogyoróska és Regéc között, egy szarv alakú, 620 méter magas sziklaplatón elterülő erődítmény.

A várban, amely mindvégig egy erődített uradalmi központ volt, különböző palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények kaptak helyet.

A várat feltehetően az Aba nemzetség tagjai emelték a 13-14. század fordulója körül: az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet.

1 / 11

A rabul ejtő Regéci-vár, a Zemplén egyik ékessége

FOTÓ: István Szalados

Számos alkalommal váltott tulajdonost: sokáig királyi birtok volt, majd 1420-ban Zsigmond király a szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. Mátyás király 1464-ben a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János katonáit I. Ferdinánd császár csapatai űzték el a várból 1537-ben, majd később a török dúlta fel. 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem egy ostrom segítségével vette birtokba a várat, majd a Rákóczik itt rendezték be birtokközpontjukat, itt őrizték levéltárukat.

3 / 11

A rabul ejtő Regéci-vár, a Zemplén egyik ékessége

FOTÓ: István Szalados

Sokat tartózkodott itt I. Rákóczi Ferenc. Özvegye, Zrínyi Ilona itt nevelte fiát, II. Rákóczi Ferencet ötéves koráig. A Rákóczi-szabadságharc bukását követően, a vár a császáriak dühének esett áldozatul: császári rendelet értelmében a várat 1686-ban lerombolták, bár hadi jelentősége addigra már nem volt, csak az uradalom javai szolgálták a felkelést. Eredeti berendezésének épen maradt darabjait a sárospataki vármúzeumban őrzik. A vár elpusztított falaiból maradó kövek nagy részét a környékbeliek széthordták.

5 / 11

A rabul ejtő Regéci-vár, a Zemplén egyik ékessége

FOTÓ: István Szalados

Az évszázadokig romladozó várat 1949-ben államosították, azonban nem sok történt e jelentős műemlék állapotának megőrzése érdekében. Az első kezdeményezés 1997-ben történt, amikor kiirtották területéről az őserdővé terebélyesedett növényzetet. 1999-től régészeti feltárások és állagmegóvás kezdődött.

8 / 11

A rabul ejtő Regéci-vár, a Zemplén egyik ékessége

FOTÓ: István Szalados

2003-ban helyreállították az északi bástyát, 2016-ra pedig elkészült az Öregtorony teljes körű visszaépítése és kiállítótérré való kialakítása. 2021 augusztus elején adták át a regéci vár helyreállított reneszánsz palotaszárnyát, amelynek falai között megnyílt a Főúri pompa a várfalak között című élményalapú kiállítás. Magyarország első reneszánsz babaháza is itt kapott helyet, ez II. Rákóczi Ferenc fejedelem regéci gyermekéveit idézi fel.

9 / 11

A rabul ejtő Regéci-vár, a Zemplén egyik ékessége

FOTÓ: István Szalados

Az emeleten, a régi ebédlőpalotában a 17. századi ebédlőterem rekonstruált korhű berendezése látható, a „virágos kék szenelő bolt”-ban, azaz Alaghy János várúr egykori szobájában Vergilius-idézetes kandallópárkány került visszaépítésre és kiegészítésre, a leányasszonyok házában pedig a várúrnő lakótere ismerhető meg hímzett textíliákkal, ruhákkal, míves bútorokkal.

11 / 11

A rabul ejtő Regéci-vár, a Zemplén egyik ékessége

FOTÓ: István Szalados

Megközelítése

Gyalog: Regécről a templomtól nem messze kanyarodik balra a főútról a kék és a piros jelzésű út, innen 2,5 kilométer után az egyre emelkedő, jól jelzett turistaúton érünk fel a várba. Mogyoróskáról a kék jelzésen fél óra sétával jutunk a várhoz.

Autóval: a falut Háromhuta felé elhagyva táblák jelzik a vár felé vezető, jobbra leágazó kis, keskeny utat. Az erdei út egészen a vár aljáig felvisz, azonban főleg a második fele elég nehezen járható, érdemes a közbenső két parkolóhely valamelyikénél hagyni a kocsit, és gyalog folytatni az utat. Az alsó parkolóhelytől, amely a mező felső szélén található, még kb. 1300 méter séta a vár bejárata.

Kapcsolódó