Kialakítása miatt az illúzió mesterművének tekintik az épületet, ugyanis úgy tervezték, hogy reprezentatívabbnak és impozánsabbnak tűnjön, mint amilyen a valóságban.

Noszvajon, a Bükki Nemzeti Park déli határán fekvő településen a 18 század végén szerzett birtokot báró Szepessy Sámuel, aki bele is kezdett kastélyának építésébe, ám hét év múlva eladta Vécsey Annának, Almássy gróf özvegyének, mert anyagilag megszorult. Az özvegy kastély-tulajdonosnő később hozzáment gróf De la Motte Antal császári ezredeshez, az úrilak azonban az Almássy utódok leendő birtoka maradt.

A kovácsoltvas kapu egyik oszlopán az Almássyak címerét tartó unikornis áll.

fotó: Gerd Jan Dijk | Csodálatos Magyarország

A gróf halála után Anna első házasságából született Almássy-gyermekek kapták meg örökségként. A késő barokk stílusú kastély tervezője feltehetőleg Povolni János volt, az egri líceum főpallérja.

fotó: Gerd Jan Dijk | Csodálatos Magyarország

A kastély, mint eredeti állapotát szinte érintetlenül őrző építészeti alkotás a hazai későbarokk építőművészet kis műremeke.

A díszteremben lévő eredeti, copf stílusú cserépkályhát Magner Károly győri fazekasmester készítette.

fotó: Gerd Jan Dijk | Csodálatos Magyarország

fotó: Gerd Jan Dijk | Csodálatos Magyarország

A kastély nemcsak állandó lakhelyként szolgált a családnak, hanem színhelye volt az élénk társasági életnek is.

Az Egerben vendégeskedő Déryné is megfordult az úrilakban, amelyről egy írás is tanúskodik és a tiszteletdíj kifizetését is rögzíti.

fotó: Gerd Jan Dijk | Csodálatos Magyarország

A számos építészeti elemmel, díszítménnyel ellátott kastély egyik izgalmas helyisége a híres „madaras szoba”, valamint az ún. római szoba.

fotó: Gerd Jan Dijk | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

10 mesés hely Heves megyében, ahova feltétlenül látogass el

Ha csodaszép kastélyokra, régmúltat idéző várfalakra, izgalmas túrautakra és képeslapra illő környezetre vagy kíváncsi, akkor irány Heves megye.

Kapcsolódó

Noszvaji barlanglakások, a „mi falunk” tufába vájt lakótelepe

A legrégebbi barlangokat az 1600-as években mélyítették ki, de a legtöbb a 19. századból származik.