Lamberg Ferenc Antal gróf a család nyári rezidenciájául állíttatta a későbarokk Lamberg-kastélyt.

Fellner Jakab tervei alapján 1762-ben kezdődött az építkezés, melyet egy évvel később, 1763-ban egy erős földrengés szakított meg, károkat okozva a már szerkezetkész épületben. Az építkezés végül 1766-ban fejeződött be.

Az 1810. január 14-én pattant ki az egyik legjelentősebb magyarországi rengés Mór térségében, melynek erőssége a Richter-skálán 5,4 volt, s több mint ezer kisebb utórengés követte. Az utórengések számának meghatározását egy csákvári kertész leleményességének köszönheti az utókor: egy csengőt állított fel kertjében, amit folyamatosan figyelt valaki.

A földmozgás sújtotta épület két oldal-szárnyának nagy részét újjá kellett építeni. A helyreállítási munkálatok mellett ekkor néhány módosítást is végrehajtottak. Az addig külön álló három épületet összekötötték egymással. Ekkor épült a barokk kerítésfal is.

A móri földrengés pontos idejét a Lamberg-kastély tetején lévő működő óra segítségével tudták meghatározni, amely a rengés hatására állt meg 1810. január 14-én, 18 óra 10 perckor.

fotó © Budai Edit | Csodálatos Magyarország

A kastély angolkertjében, a kastély hátsó homlokzatával szemben,  egy kút fölé kis barokk épületet emeltek, az úgynevezett kútházat. Ennek oldalában egy kis grottát, mesterséges sziklabarlangot, alakítottak ki cseppkőből vízeséssel. Az egykori kis vízesés helyén pedig ma ivókút található, mely Nagy Benedek és Korompai Péter szobrászművész alkotása.

Ennek fontos része a bukfencező, kezében íjat tartó angyalt ábrázoló szobor.

fotó © Budai Edit | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

A Bakony és a Vértes közötti Móri-árok gyöngyszeme: Mór

Mór említésekor elsőre talán mindenkinek a Móri borvidék kedvelt szőlője, egy igazi hungarikum, az Ezerjó jut eszébe.