Itthon
A Hasznosi-víztározó és a fölé magasodó 700 éves Csertei vár romjai
Pásztó, melynek területe szinte az ősidőktől kezdve lakott hely, a Cserhát és a Mátra hegyvonulatai között, a Zagyva-folyó és a Kövecses-patak által határolt dombháton fekszik.
1984 óta Pásztó városrésze Hasznos, az egykori önálló község, amely már szinte teljesen összeépült a várossal. Hasznost nemcsak mesés fekvése, hanem további turisztikai célpontjai – mint a Várhegy illetve a Cserteri vároldal mint természetvédelmi terület, a várrom, a Kövicses patakra épített 1,5 millió köbméter kapacitású víztározó – miatt is érdemes felkeresni.
Vára, mely feltehetően az 1300-as években épült, hosszú ideig a Kövecses-patak völgyében vezető hadiút védelmét szolgálta. A 15. században tulajdonosai, akik az építtetőtől származó Pásztói család tagjai voltak, megerősítették a várat.
A vár felépítéséről nem sokat tudunk. A maradványok alapján többen úgy vélik, hogy az épületek elrendezése a hollókői váréhoz volt hasonló. A középpontban ugyanis egy ötszög alapú torony állt, melyre keskeny falszoros vezetett fel. A keleti oldalon még látható 8-10 méter magas maradványok vélhetőleg a palotaépülethez tartoztak. Az ötszög alapú öregtorony mellett egy négyzetes alaprajzú torony is kivehető a romokból. A várat feltehetőleg árokrendszer is védte.
Korabeli okiratok szerint az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelésben részt vevő, és a pásztói csatában alulmaradt jobbágyokat a Hasznosi várba börtönözték be. 1552-ben az erősség ostrom nélkül került a törökök fennhatósága alá.
Később újjáépítették, és az egri várhoz rendelték. Az 1849-49-es szabadságharc idején még ép volt, de mihelyt elhagyottá vált, a környékbeli lakók széthordták köveit, gerendáit.
A vár még álló falait szinte teljesen visszahódította a természet, benőtte a növényzet. A várromtól pár lépésnyire, a hegy tetejéről csodálatos kilátás nyílik a Mátra csúcsaira, a Cserhát vonulatára és a víztározóra.
A Hasznosi víztározót 1973 és 1986 között, a Kövecses-patak felduzzasztásával hozták létre. Elsődleges célja, hogy ivóvízzel lássa el a környező településeket. A tározót a Csörgő patak és a Mátrából lefolyó esővíz táplálja. A tó területe 23 hektár, mely mintegy 2 millió köbméter víz tárolására alkalmas. A horgászokon kívül a természetkedvelők számára is kedvelt helyszín.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
5 várrom a Mátrában, melyek kövei évszázadokról regélnek
A Mátra hazánk egyik legnépszerűbb turistacélpontja, útvonalai, fenséges panorámát nyújtó hegycsúcsai, bájos települései mesébe illőek.
Itthon
