Az Őrség sűrű erdői, kristálytiszta vizű forrásai, romantikus, nyugalmat árasztó települései elvarázsolják a látogatókat.

Az Őrség legnagyobb részt Nyugat-Magyarországon, Vas és Zala megye területén fekvő, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található, egyedi kultúrtájú tájegység. Nevét onnan kapta, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.

HIRDETÉS

Az Őrség hazánk egyetlen olyan tájegysége, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él.

A túlnyomórészt az Őrségi Nemzeti Park védelme alatt álló tájegység jellegzetes falvai máig őrzik az ősi „szeres” településformát, melynek jellemzője a néhány, egymáshoz közel épített házból álló, eredetileg rokoni kisközösségeket alkotó „szerek” laza hálózata.

Megannyi látnivalója közül tizet ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Vadása-tó

Tizenkét forrás táplálja a 200 méter széles és 350 méter hosszú Vadása-tavat, amely az Őrség és Hegyhátszentjakab nevezetessége. A rege szerint nevét a patak mentén ásott rókalyukaknak köszönheti, innen kapta a vad-ásta, majd a Vadása nevet.

fotó: Vadása-tó

Szentháromság-templom, Velemér

Hazánk legrégebbi templomainak egyike a 13. században állított veleméri istenháza, amely eredetileg református templom volt, de 1732-ben III. Károly intézkedésére katolikus lett. Több mint 7 évszázados freskói páratlan értékűek.

fotó: Gombos László | Csodálatos Magyarország

Szent Péter-templom, Őriszentpéter

A település legrégibb épülete a 13. század elején, a Templomszeren épült Római katolikus plébániatemplom, melynek védőszentje Szent Péter apostol. Figyelemre méltó a templom bélletes kapuzata. A középkorban erődítményül szolgált, ezt jelzi a 16. században kialakított hatalmas árok, amely még ma is körbeöleli.

fotó: Sinkó Ottó | Bringázás

Gödörházi harangláb

A református harangláb 1790-ben készült, a “szoknyás” fazsindelyes épületet egy nemesnépi ácsmester készítette. A négyoszlopos harangláb talpakra épült, talpait a “szoknya” sarokoszlopait tartó talpkoszorúba csapolták. A torony oszlopait felül koszorú fogja össze, erre támaszkodnak a toronysisak szarufái. A sisak alatt található a harang.

fotó: Őrség

Pityerszeri skanzen

Szalafő-Pityerszeren a három házcsoportból és portából álló Őrségi Népi Műemlékegyüttes épületei az 1700-as évekbeli állapotot őrizték meg. A múzeumfalu fehérre meszelt házai és régi használati tárgyai segítenek elképzelni, hogyan élhettek egykor az őrségiek.

fotó: Csodálatos Magyarország

Pankaszi szoknyás harangláb

Az Őrség egyik szimbóluma az 1755-ben (más források szerint 1754-ben) állított pankaszi harangláb, amely az őrségi népi építészet jellegzetes építményei közül a legrégibb és leglátványosabb. Nem messze tőle egy felújított kovácsműhely áll, melyet szintén érdemes megtekinteni.

fotó: Csodálatos Magyarország

Tájház és kovácsműhely, Nagyrákos

A Tájház Nagyrákos központjában álló zsúpfedeles ház, mely az 1800-as évek végén készült el. Eredetileg Károlyi Jánosnak, a falu kovácsának és családjának építették a házat. Idővel a Károlyi család részben kiköltözött a házból, azonban az épület mögött álló kovácsműhely egészen az 1970-es évek végéig tovább működött.

fotó: Tájház és kovácsműhely Nagyrákos

Lápok Háza, Szőce

A látogatóközpont kiállításának témája a Szőcén található tőzegmohás láp, amely egy rendkívül értékes növény- és állatvilággal rendelkező – igen kevesek által ismert – területe hazánknak. Nem messze a Lápok Házától induló különleges tanösvény 900 méter hosszan vezet a lápos-mocsaras vidéken.

fotó: Lápok Háza, Szőce

Bűricza-kilátó, Kétvölgy

Kétvölgy a Rába menti Vendvidéken elhelyezkedő szórványtelepülés. A falu legmagasabb pontján, a Katalin-dombon álló, 2011-ben épített kilátóról pazar panoráma tárul elénk, jó időben  – egy egyszerűbb kézitávcsővel – a riegersburgi és a güssingivár is látható.

fotó: Őrség

Szent Jakab templom, Hegyhátszentjakab

Szent Jakab apostol a védőszentje annak a 13. században román stílusban épített műemlék templomnak, amely a település központjában emelkedik. Gazdag rokokó oltárát a Szent Jakab apostol és a Szentháromság, Szent József és Páduai Szent Antal faszobrai díszítik.

fotó: Őrség

+1

Három néprajzi tájegység (Őrség, Göcsej, Hetés) találkozási pontjában fekszik Lenti és a Kerka völgye. Itt halad a

Csömödéri Kisvasút

A Csömödéri Kisvasút a maga 109 kilométeres hosszával az ország leghosszabb hálózata, figyelembe véve annak kiterjedt szárnyvonalait. A vasútvonalhoz számtalan kerékpáros és bakancsos turistaútvonal csatlakozik. Az erdei vasút menetrendszerűen májustól szeptemberig közlekedik, de igény szerint ettől eltérő időpontokban is biztosítanak különvonatot.

fotó © Zalaerdő

Kapcsolódó

Bölények és muraközi lovak édenkertje: az Őrségi Nemzeti Park

Magyarország legnyugatibb, három oldalról Ausztria övezte régiójában fekszik az erdőkkel és ligetekkel tarkított Őrségi Nemzeti Park.