265 éves az Őrség szimbóluma, a pankaszi szoknyás harangláb

Az 1755-ben (más források szerint 1754-ben) állított pankaszi harangláb az őrségi népi építészet jellegzetes építményei közül a legrégibb és leglátványosabb.

Az őrségi településeken számos helyen láthatunk a templomtól elkülönülten álló, jellemzően fából épült haranglábakat. Elterjedésük elsősorban a reformáció térhódításával függ össze, hiszen kőtornyot csak a katolikusok emelhettek egészen II. József türelmi rendeletéig. A protestáns templomok csak harangtorony nélkül épülhettek.

A Zala völgyében fekvő Pankasznak nincs temploma, azonban van egy értékes műemléke, a harangláb.

Szerkezete tölgyfából készült

A harangot fazsindely védi, a harangozót és magát az építményt pedig rozsszalmából készült zsúp. Négy oszlop tartja a harangot, ezek egymást keresztező tölgyfa talpon állnak, csak úgy, mint a szoknya tíz oszlopa is.

Az oszlopokat két irányból dúcok és könyökfák merevítik, koszorúgerendák fogják össze. Ezekre támaszkodnak a szoknya szarufái is, a harangtartó oszlopokat pedig andráskeresztek is kimerevítik. A szoknyát kézi cséplésű rozsszalmával fedték.

Első műemléki helyreállítására 1965-ben került sor

Érdekessége, hogy a toronytörzs és a sátortető szerkezeti részei jó állapotban voltak, így az idők folyamán elpusztult szerkezeti elemeket a harangtorony lebontása nélkül cserélték ki.

A harangláb szomszédságában található egy kovácsműhely.

A 19. századi műhely egyetlen helyiségből áll és egy lebontott szőlőhegyi pince borona falának gerendáiból építették.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!