Gödöllő neve szorosan összefonódott Erzsébet királyné, Sisi alakjával, hiszen a közeli királyi kastély a magyar királyné egyik legkedvesebb rezidenciája volt.

Erzsébet királyné 1866-ban járt először Gödöllőn, ekkor még protokolláris okból: a kastély lovardájában berendezett hadikórházat látogatta meg. 1867 őszén tartózkodott először hosszabb ideig a gödöllői kastélyban a királyi család, s ettől kezdve évente több hónapot is töltöttek itt. Gödöllő hamarosan Erzsébet Bécs udvari kötöttségei elől való menedékhelyévé vált – a kastély és a környező parkok a szabadság és a nyugalom szigetévé lettek számára.

Erzsébet királyné tragikus halálát követően Gödöllő közössége és vezetése elhatározta, hogy méltó emlékhelyet létesít a szeretett uralkodóné tiszteletére, aki életében különösen kedvelte a város kastélyát és környezetét.

A park központi emlékművét, Erzsébet királyné bronzszobrát Róna József szobrászművész készítette közadakozásból. Ez volt a világ első egész alakos Erzsébet királyné-szobra, amely méltóságteljesen, ülő helyzetben ábrázolja a királynét. A mű 1901 februárjára készült el, öntését a Beschorner-féle ércöntöde végezte, és 1901. május 19-én avatták fel ünnepélyesen, amikor időkapszulát is elhelyeztek a talapzatban.

A szobor a park főbejáratától mintegy 220 méterre, a négyes krími hársfasor végén áll. A hársakkal szegélyezett sétány a park legimpozánsabb útvonala, amely ősszel aranyló lombtakaróval borul be, különleges fénybe vonva a királyné alakját.

A szobor története a 20. században drámai fordulatot vett: 1951-ben ledöntötték és eltávolították a parkból, majd néhány évvel később, lakossági bejelentés alapján került elő, megrongálva. A helyiek tiltakozására a községi tanács végül engedélyezte az újbóli felállítást, amelyet 1964. július 13-án, ünnepség nélkül, csendben hajtottak végre. A visszahelyezéskor ismét időkapszulát helyeztek el a talapzat alatt.

A szobor 2011-ben, az avatás 110. évfordulóján újult meg. A restaurálás során a két korábbi mellé egy újabb időkapszula is került, így ma a szobor három korszak üzenetét őrzi.

2 / 6

Aranyló őszi fényben Gödöllő Erzsébet-parkja

FOTÓ: Petró Róbert

FOTÓ: Petró Róbert FOTÓ: Petró Róbert FOTÓ: Petró Róbert FOTÓ: Petró Róbert FOTÓ: Petró Róbert FOTÓ: Petró Róbert

Sziklahalom, hársfasor és Kálvária – a park emlékhelyei

A park egyik legkülönlegesebb látványossága a Sziklahalom, amely Erzsébet királyné szobra mögött magasodik. Az emlékművet 1988-ban, a királyné halálának 90. évfordulójára emelték; kövei az egykori Magyarország hatvannégy vármegyéjét jelképezik. A kompozíció tetején fehér mészkőből faragott királyi korona látható, előoldalán emléktábla, a csúcsra pedig lépcső vezet fel. Az alkotás a nemzeti összetartozás és a királyné iránti tisztelet jelképe, különösen meghitt látványt nyújt az őszi, arany fényben fürdő parkban.

A park szívében húzódó hársfasor az Erzsébet királyné-szoborhoz vezet, és minden évszakban más arcát mutatja. Tavasszal illatos virágba borul, nyáron hűs árnyékot ad, ősszel pedig meleg színeivel szinte ragyogó alagutat formál a sétány fölé – a fotósok és természetkedvelők egyik kedvenc helyszíne.

A park bejáratához közel, jobbra áll a barokk stílusú Kálvária, amelyet Grassalkovich I. Antal halála évében, 1771-ben kezdtek építeni, és fia, Grassalkovich II. Antal fejeztetett be 1775-re. Az építményt valószínűleg Mayerhoffer János tervezte. A díszes, rokokó kőkorláttal szegélyezett lépcsősor a Golgota jelenetét idézi meg: a kereszteknél Krisztus, a két lator, valamint Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János alakjai láthatók. A Kálvária nemcsak művészettörténeti érték, hanem a park egyik legcsendesebb, elmélyülésre hívó pontja.

5 / 6

Aranyló őszi fényben Gödöllő Erzsébet-parkja

FOTÓ: Petró Róbert

Botanikai ritkaságok és zöld örökség

Az Erzsébet-park nem csupán emlékhely, hanem gazdag botanikai gyűjtemény is. A közel százféle örökzöld és lombhullató növény között különféle hárs-, juhar- és fenyőfajok, valamint egzotikus díszfák is megtalálhatók.

A park növényállományát őshonos és kultúrfajok egyaránt alkotják. A fa- és cserjeféléket eredetileg tudatosan telepítették, a lágyszárú növényzet pedig természetes úton települt be. A főbejárattól a Sziklahalomig vezető részeken a növényzet parképítészeti elvek szerint rendezett: szoliterként vagy sorosan ültetett fák adják a kompozíciót. Északnyugat felé haladva a park fokozatosan átmegy parkerdő jellegű zónába, ahol a természetes felújulás és a mesterséges telepítések harmonikusan keverednek.

Rendezett gyalogutakat padok, pihenőhelyek és információs táblák kísérik, így a látogatók egyaránt élvezhetik a természet közelségét és a hely történelmi atmoszféráját.

Őszi séta a történelem árnyékában

A gödöllői Erzsébet-park több mint száz éve őrzi Sisi emlékét, miközben a város legszebb zöldterületévé vált. Egy hely, ahol a múlt, a művészet és a természet harmóniában találkozik. Ősszel, amikor a nap sugarai aranyló fénybe vonják a hársfasort és a Sziklahalmot, a park különös varázsa talán épp abban rejlik, hogy egyszerre idézi meg a történelem méltóságát és a természet múló szépségét.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek