Pazar fotókon a 165 éve felszentelt Esztergomi Bazilika

Esztergom

2021. augusztus 16. Halász Gabi Norbert Kerekes

Megosztás:

A Várhegy ikonikus épülete helyén 1010 körül a Szent Adalbert-székesegyház állt.

Az esztergomi várhegy államalapításunk óta fontos szerepet tölt be a magyar történelemben. Könnyen megközelíthető és mégis elszigetelt, jól védhető, ünnepélyes hatású, de természeti adottságai révén vonzó és feloldást nyújtó tájegység. Nem meglepő, hogy előbb a magyar uralkodók székhelye, majd a magyar katolikus egyház legfőbb központja lett.

A várhegyen a középkorból hét templom állt: megközelítően a mai bazilika helyén feküdt a Szent Adalbert-székesegyház, amely írott forrásaink szerint az 1010 körüli évekre már állt. Ettől északra, a mai bazilika északi tornya mellett helyezkedett el a Szent István protomártír-templom, amelyről az ősrégi hagyomány azt mondja, hogy a mellette fekvő, kápolnává átalakított szobában született Vajk, a későbbi Szent István király. A harmadik templom az árpád-házi királyi palotában feltárt Szent István korabeli körkápolna volt. Egy 1284-es oklevél tesz említést az esztergomi vár fokán álló Szent Vid-kápolnáról, melynek maradványait a közelmúltban tárták fel. Ötödik középkori eredetű templomunk szintén az árpád-házi királyi palotában található, ez III. Béla várkápolnája. Hatodik pedig a hazai reneszánsz építészet kiemelkedő műremeke, a Bakócz- kápolna, mely a 16. században épült, majd 1823-as áthelyezése óta a bazilika oldalkápolnája.

Az újkorban csupán egy templomot emeltek a Vár-hegyen, de ez a templom méreteiben messze felülmúlja az eddig említetteket, egyszersmind magában hordozza az eddig említett egyházak szellemi örökségét, ez a

Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház.

fotó © Norbert Kerekes | Csodálatos Magyarország

A középkori templom helyén 1822-1869 között négy hercegprímás építtette a klasszicista stílusú bazilikát Kühnel Pál, Packh János, majd Hild József tervei szerint: Rudnay Sándor (1819-1831) elkezdte, Kopácsy József (1838-1847) folytatta, Scitovszky János (1849-1866) felszentelte, Simor János (1867-1891) befejezte.

Az esztergomi székesegyház igazi klasszicista remekmű. A görögkereszt alaprajzú épület mintha dacolna a Duna szépségével: annak hátat fordítva emelkedik a Várhegyen.