A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, ahogy az a mindennapokban ismert: Esztergomi Bazilika

A Várhegy emblematikus épülete helyén 1010 körül a Szent Adalbert-székesegyház állt. A viharos évszázadok még három székesegyház felépítésének és lerombolásának voltak tanúi az első leégése után.

A 19. században került sor a ma is álló bazilika nagyszabású építkezésére.

Kühler Pál, Packh János és Hild József tervei alapján Rudnay Sándor kezdte el építeni, Kopácsy József folytatta, Scitovszky János felszentelte és Simor János fejezte be.

1822. április 23-án, Szent Adalbert napján az alapkőletételre, 1856. augusztus 31-én Ferenc József jelenlétében az ünnepélyes felszentelésre került sor.

A főszékesegyház méretei lenyűgözőek:

Alapterülete 5660 négyzetméter, hossza 118, szélessége 49 méter, külső magassága az altemplomtól a kupola keresztjének csúcsáig 100 méter.

A főhomlokzatot nyolc sima, 22 méteres oszlop uralja, korinthoszi oszlopfőkkel.

A félgömb alakú kupolát helyenként 17 méter vastag falak, s 24 korinthoszi oszlop tartja, köztük 12 ablakkal. A kupola erkélyére a bejárattól közel 400 lépcső vezet fel.

Két oldalt 57 méter magas harangtornyok emelkednek, a bazilika három óriási harangja a déli toronyban található.

A nagyharang 5782 kilogrammos, átmérője 218,5 cm, a középharang 280 kilogrammos, átmérője 81 cm, és a lélekharang, melynek súlya 20 kg, átmérője 31 cm.

A második világháború alatt a bazilika súlyos sebeket kapott, körülbelül 95 gránát és bomba hullott rá. Az oszlopcsarnok egyik oszlopát szétlőtték, és a kupola héjazata elpusztult.

2005-ben díszkivilágítást kapott, 2006-ban megtörtént a harangtorony felújítása, 2007-ben pedig bejelentették, hogy felújítják a főszékesegyház alatt húzódó pincerendszert.

2009-ben nagyszabású felújítás kezdődött meg: a feljárót átalakították, újraszigetelték az alul lévő, hatalmas tereket. A kupolát tartó oszloperdőben vakoltak, eltüntették a háborús sérüléseket. A tartóoszlopok tövében egy új kilátó-körfolyosót alakítottak ki.

2019 tavaszán jelentették be, hogy négy év alatt, 13 milliárd forintból teljesen megújul a bazilika.

Fotóinkon már látszik, hogy elkezdődött a bejárat és környezetének felújítása, valamint a kupola rekonstrukciója; megszépül az északi oldalhajó, a kincstárba és a panorámaterembe pedig lift vezet majd. A főszékesegyház a munkák teljes ideje alatt látogatható marad.

Az esztergomi Prímás-sziget, amely a  Nagy-Duna és a Kis-Duna közötti 2,7 kilométer hosszú terület Esztergom hosszanti fekvésével párhuzamos. A sziget fontos közlekedési és turisztikai eleme a Mária Valéria-híd

Háttérben a Várhegy a Bazilikával, az Esztergomi várral, előtérben a Dunán átívelő, Esztergomot Szlovákiával összekötő Mária Valéria-híd.

A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház megközelíthető:

• Autóval: Budapest felől a 11-es számú főúton Visegrád felől, vagy a 10-es számú főúton Dorog vagy Kesztölc érintésével. Párkány (Sturovo, SK) felől a Mária Valéria hídon keresztül.
• Autóbusszal: Budapest felől, az Árpád híd pesti hídfőjénél elhelyezkedő autóbusz pályaudvarról Dorogon vagy Visegrádon keresztül. Az 1-es és a 11-es helyi járattal a vasútállomástól. Tatabányáról a Vértes Centernél elhelyezkedő autóbusz pályaudvarról induló járatokkal. Párkány felől pedig a 223-as helyközi járattal juthatunk Esztergomba.
• Kerékpárral: Budapest felől a Duna bal partján Dunakeszi-Vác-Kismaros-Zebegény-Szob érintésével az EV6-os számú kerékpárúton. Szobnál átkelve a Dunán a 11-es számú főúton kell haladni. Búbánatvölgyet elhagyva térhetünk rá a 2A jelű, Esztergomba vezető kerékpárútra.

A cikkben szereplő fotók 2019. november 22-én készültek, a Magyar Turizmus Média Kft. tulajdonát képezik, azokat interneten, nyomtatott formában, vagy bármilyen más módon megjelentetni, másolni, közölni tilos. A fentiektől eltérni kizárólag a www.csodalatosmagyarorszag.hu oldal üzemeltetőjének írásos engedélyével van lehetőség.

• KÖVESD A CSODALATOSMAGYARORSZAG.HU FACEBOOK OLDALÁT!
• CSATLAKOZZ FACEBOOK CSOPORTUNKHOZ ÉS TÖLTSD FEL FOTÓID, ÉLMÉNYEID TE IS!