Az Esztergomi Bazilika, a legek és érdekességek katedrálisa
A görögkereszt alaprajzú épület mintha dacolna a Duna szépségével: annak hátat fordítva emelkedik a Várhegyen.
Ez is már az egyik érdekessége az épületnek, hiszen a főhomlokzata keletre néz, mivel csak így tudták megépíteni a bejárathoz vezető lankás feljárót. Emiatt a szentély, ellentétben más templomoknál, az épület nyugati, Dunára néző részén található.
Egy kis történelem
A Várhegy emblematikus épülete helyén 1010 körül a Szent Adalbert-székesegyház állt. A 19. században került sor a ma is álló bazilika nagyszabású építkezésére. Kühler Pál, Packh János és Hild József tervei alapján Rudnay Sándor kezdte el építeni, Kopácsy József folytatta, Scitovszky János felszentelte és Simor János fejezte be. 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján az alapkőletételre, 1856. augusztus 31-én Ferenc József jelenlétében az ünnepélyes felszentelésre került sor.
Legek és érdekességek
118 méteres hosszúságával, 18 méter vastag alapfalaival, 100 méteres magasságával, 5660 négyzetméter alapterületével az ország legnagyobb temploma, sőt, építésekor, valószínűleg, Európában is csak a római Szent Péter bazilika, valamint a londoni Szent Pál katedrális előzi meg.
Kincstárban található a legtöbb olyan tárgy, melyet a magyar királykoronázások alkalmával használtak.
A bazilika legnagyobb harangja 5827 kilogramm, ami egy átlag afrikai nőstény elefánt súlyának felel meg.
A bazilika építésénél számos technikai újdonságot alkalmaztak, például Magyarországon itt használtak legelőször üreges téglát.
A bazilika szobrai közül a legelsők 1831-ben kerültek a helyükre (Szent István vértanú szobra, illetve Károly Ambrus síremléke), a legutolsó 1915-ben (a Kassai Vértanúk szobra).
Ha összeszámolnánk a bazilika belső tereit díszítő szobrokat, domborműveket, akkor angyalokból találnánk a legtöbbet.