A Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház 118 méteres hosszúságával, 18 méter vastag alapfalaival, 100 méteres magasságával, 5660 négyzetméter alapterületével az ország legnagyobb temploma.

Sőt, valószínűleg építésekor is csak a római Szent Péter bazilika, valamint a londoni Szent Pál katedrális előzte meg Európában és számos technikai újdonságot is alkalmaztak állításakor, például Magyarországon itt használtak legelőször üreges téglát.

HIRDETÉS

Az esztergomi Várhegyen már a 10. század óta áll templom: az elsőt Géza fejedelem építtette Szent István, az első vértanú tiszteletére, a hagyomány szerint itt született fia, Szent István király. István 1001-ben alapította meg az esztergomi érsekséget, s 1010-re már állt a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház. A 12. században leégett, újjáépítésekor mellékkápolnákkal bővített templomot 1543-ban, amikor Esztergom török kézre került, dzsámivá alakították. Fél évszázaddal később, a város sikertelen ostroma idején lőporrobbanás döntötte romba.

A romok helyére már a 18. században új templomot terveztek, végül a székesegyház alapkövét 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén tették le.

1 / 3

Esztergomi Bazilika, a Duna fölé magasodó Várhegy monumentális épülete

FOTÓ: Cserháti Szabolcs

FOTÓ: Cserháti Szabolcs FOTÓ: Cserháti Szabolcs FOTÓ: Cserháti Szabolcs

A székesegyházat Ferenc József jelenlétében Scitovszky János hercegprímás 1856. augusztus 31-én szentelte fel, bár a főhomlokzat oszlopos előcsarnoka még befejezetlenül állt, és a déli harangtorony is hiányzott. Az építkezés Lippert József irányítása alatt fejeződött be, a zárókövet 1869. november 1-jén, már Simor János érseksége idején helyezték be. A belső tér neoreneszánsz berendezése még évtizedeken át folyt, az építkezés költségei túllépték a hatmillió koronát.

3 / 3

Esztergomi Bazilika, a Duna fölé magasodó Várhegy monumentális épülete

FOTÓ: Cserháti Szabolcs

A főhomlokzatot nyolc sima, 22 méteres oszlop uralja, korinthoszi oszlopfőkkel, drámai kontrasztban az épület dísztelen tömegével. A félgömb alakú kupolát helyenként 17 méter vastag falak, s 24 korinthoszi oszlop tartja, köztük 12 ablakkal.

Kapcsolódó

Új időkapszula került az esztergomi bazilika 100 méter magasban levő keresztjébe

Az üveghengert egy rozsdamentes burokba zárták, amelyet sodronnyal biztosítottak és ellátták Erdő Péter bíboros viaszpecsétjével.

Kapcsolódó

10 kihagyhatatlan látnivaló, ha Komárom-Esztergom megyében jársz

Kicsi a bors, de erős -akár ezzel a közmondással is összefoglalhatnánk Komárom-Esztergom megye jellemzőit.