Itthon
A vonatozás ezen formája nem is elsősorban az utazásról, sokkal inkább az élmények gyűjtéséről szól.
A csodálatos környezetben tekergő kisvasutakon olyan helyekre is eljuthatunk, melyekre másképp nincs lehetőség. Igazi természetközeli élményt jelent, ha ezzel az érdekes közlekedési eszközzel barangoljuk be hazánk vidékeit.
Kisvasútnak – hivatalos nevén keskenynyomközű, vagy keskenynyomtávú vasút – azokat a vasutakat nevezzük, ahol a vágány két sínszálának egymástól való távolsága, a nyomtáv, kisebb, mint az országos hálózati standard (1435 mm).
A mai magyarországi kisvasutak története az 1870-es évekre nyúlik vissza, mikor elindult az építésük. A legrégebbi a Zsuzsi Vasút, amely 1882 óta üzemel. Az első erdei kisvasút pedig a Pálházi Állami Erdei Vasút, amely 1888 óta működik.
A valaha leginkább gazdasági szerepet betöltő és erdészeti munkásokat szállító keskeny nyomtávú kisvasút vonalak mára elsősorban a turizmust szolgálják.
A könnyebb áttekinthetőség érdekében területi egységekre bontva listázzuk a kisvasutakat.

fotó: Kemencei Erdei Múzeumvasút
A Kemencei Erdei Múzeumvasút a Börzsöny északi részén kanyarog Kemence és Feketevölgy kitérő között. Nevéhez híven a legkisebbek oktatásával és élményszerű tanításával is foglalkozik, így egy vasúttörténeti kiállítás és kovácsműhely kapcsolódik a 4 kilométeren robogó kisvasúthoz. A múzeumvasutat a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület önkéntes munkával üzemelteti. A menetrend ITT olvasható.

fotó: Királyréti Erdei Vasút
A Török-patak völgyét szeli át a több, mint 11 kilométer hosszú Királyréti Erdei Vasút, amely a harmadik legforgalmasabb kisvasút hazánkban. Az első pályát 1893-ban építették erdészeti céllal. A mozdonyok egész évben közlekednek és szállítják az utasokat a 30 perces menetidőt igénylő gyönyörű erdei szakaszon: április 1. és október 31. között minden nap (hétvégén és ünnepnapokon több járattal), november 1. és március 31. között csak hétvégén (szombat, vasárnap, ünnepnap). A menetrend ITT olvasható.

fotó: MÁV
A Széchenyihegy állomástól Hűvösvölgyig tartó, és csodás természeti környezetben zakatoló kisvasút teljes vonalán gyermekek irányítják a vasúti közlekedést. A két végállomással együtt 8 megállója van és menetrendszerűen az alábbi közbülső megállókon szállhat le: a Normafán, Csillebércen, Virágvölgyben, Jánoshegyen, Szépjuhásznén és Hárshegyen. A megállókból számos kilátót, erdei játszóteret és más érdekes helyeket is elérhet egy rövid kirándulással. A menetrend ITT olvasható.
További kisvasút a térségben: Bezina-völgyi Erdei Vasút, Nagybörzsönyi Erdei Vasút, Veresegyházi Múzeumvasút, Skanzen Vonat Szentendre.

fotó: Békési József | Csodálatos Magyarország
A Lillafüredi Állami Erdei Vasutat (LÁEV) eredetileg teherszállításra, elsősorban a Bükk erdeiben kitermelt faanyag mozgatására építették meg 1920-ban. A LÁEV 70 éven keresztül párhuzamosan végezte az anyagmozgatás és a személyszállítás eltérő feladatait. 1990-ben megszűnt a teherszállítás, azóta a kisvasút kizárólag turisztikai funkciót tölt be. A LÁÉV hazánk egyik legszebb vonalvezetésű kisvasútja, meredek hegyoldalakban, különleges völgyhidakon, alagutakon vezet keresztül. A menetrend ITT olvasható.

fotó: Dávid Sándor | Csodálatos Magyarország
A Szilvásváradi Erdei Vasút nem csak a legmeredekebb vonalvezetésű hazai kisvasút, de egyben a legforgalmasabb is. A vasút 1908-ban kezdte meg működését egy keskeny nyomtávú gőzmozdonnyal és faanyag, valamint a mészkő szállítását segítette a világháborúk alatt is egy 30 kilométeres pályán. Később a 60-as évektől már nem gőzmozdony húzta a szerelvényeket, és a 90-es években indult újra a forgalom a megmaradt 5 kilométeres pályán a turisták számára. A festői útvonalon 2 megállóhely van. Az első a Tótfalusi-völgy bejáratánál, a második a Szalajka-Halastó, ahol az Erdészeti múzeum is van. A végállomás pedig a Gloriett tisztás. A menetrend ITT olvasható.

fotó: Pálházi Állami Erdei Vasút
A Pálházi Állami Erdei Vasút pályája eredetileg ipari anyagmozgatás céljából épült meg 1888-ban, így ez hazánk egyik legöregebb kisvasútja. Rajta a menetrendszerinti személyszállítás csak 1958-ban indult meg, napjainkban azonban a hegyközi térség egyik leglátogatottabb turisztikai attrakciója. Nyomvonala a Kemence patak völgyében húzódik, s Pálháza községtől Rostallóig tart, így általa megismerhetjük a Zempléni Tájvédelmi Körzet legszebb részeit. A Pálházi Állami Erdei Vasút menetrend szerinti járatai tavasztól őszig közlekednek a 9 kilométeres vasútvonalon. A menetrend ITT olvasható.
További kisvasút a térségben: Felsőtárkányi Erdei Vasút, Mátravasút, ám mindkettő előreláthatólag 2023. nyarán kezdi meg menetrendszerinti közlekedését, felújítási munkálatok miatt.

fotó: Csodálatos Magyarország
Az első gőzmozdonyáról kapta a nevét a Zsuzsi Erdei Vasút, amely 1870-es átadásával hazánk legrégebbi kisvasútja. A Debrecenből induló 40 perces útvonalon a várostól keletre fekvő Erdőspuszták világát ismerhetjük meg. A kisvasút homokos talajon, nagyobb buckákra telepített akácosokon, fenyveseken és tölgyeseken halad keresztül, melyeket helyenként szántóföldek szakítanak meg. A kisvasút a Debrecen-Fatelep állomásról indul, megáll a Hétvezér megállóhelynél és Hármashegyaljáról indul vissza. A menetrend ITT olvasható.

fotó: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Ez az egyetlen kisvasút hazánkban, amely halastavi környezetben fut, a halastavak belső gátja mentén tesz meg egy kb. 5 km-es távot. Az 1910-es évek végén kezdte meg működését, eredetileg haltakarmányt és lehalászott halakat szállított. A motorizációval a teherszállítás fokozatosan átkerült a közútra, a kisvasút pedig feladat nélkül maradt és megkezdődött a felszámolása. A Hortobágyi Nemzeti Park viszont meglátta benne a turisztika lehetőségét, az utolsó szakaszt megmentették a felszámolástól és megindult a felújítás. Az első utasokat szállító szerelvény 2007-ben indult el. Állomások: Hortobágyi Halastó, Lukas Hoffman mh., Konrad Lorenz mh., Peter Scott mh., Kondás-tó / Festetics Antal mh. A menetrend ITT olvasható.
További kisvasút a térségben: a tiszakécskei Tisza-parti Kisvasút, és a Debreceni Vidámpark kisvasútja.

fotó: Zalaerdő
A Göcseji fenyőrégiót, a Kerka völgyét, illetve a Göcseji bükktájat is érinti a Csömödéri Állami Erdei Vasút, mely a leghosszabb kisvasúti hálózat Magyarországon, a Zala vármegyében található rendszer teljes hossza 109 kilométer. Érdekessége, hogy ennek mindössze a harmadán van személyszállítás, a forgalom nagy részét még ma is a fát szállító tehervonatok jelentik. Vonala hangulatos településeken át haladnak, s számos kerékpáros és bakancsos turistaútvonal is csatlakozik hozzá, így érdemes összekötni a túrázást a hangulatos erdei vasutas utazással. A menetrend ITT olvasható.

fotó: Máthé Zoltán | MTI
A Vál-völgyi Kisvasút Magyarország egyik legszebb keskeny nyomközű vasútja, mely a Puskás Akadémia és az Alcsútdobozi Arborétum között közlekedik. A kisvasút 2016. óta közlekedik menetrend szerint a Vál völgyében, életre keltve a ’60-as és a ’70-es évek kisvasúti vonalainak világát. A kisvasút a Puskás Akadémia és az Alcsútdobozi Arborétum között közlekedik. A megállók között 3-3 km van, így összesen 6 km egy szakasz, a menettérti út pedig 12 km. A menetrend ITT olvasható.

fotó: Nagycenki Múzeumvasút
1972-ben épült meg a 760 mm nyomtávolságú, 3600 m hosszú, a nagycenki kastély közelében, a Hársfasor mellett közlekedő Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút. A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút közlekedési és turisztikai látványosság is egyben. A vendégek maguk is vezethetik a kisvonat mozdonyát felügyelet mellett, és az utazás végén tanúsító jegyet kapnak mozdonyvezetői tudásukról. A menetrend ITT olvasható.

fotó: Mecsekerdő
Hegyek és völgyek helyet lankás dombok és vadregényes erdők között, kéklő tavak mellett, hat kilométeren át zakatol az Almamelléki Kisvasút, a Zselici Csühögő. Története a 20. század elejére nyúlik vissza. A vasút egyik különlegessége a megszokottnál is kisebb, 600 mm-es nyomtáv. A pálya 6 km hosszan halad a széles, szép panorámájú völgyön át. A kiinduló állomáson erdészeti és kisvasúti kiállítás tekinthető meg. Innen indulva a vonat a nádasokkal szegélyezett halastavak mellett halad el, majd fordul a sasréti erdők irányába. Sasréten az erdei iskola, az ősbükkös és végül a vadászkastély előtt elhaladva érkezünk meg a végállomásra. A vonatozás mintegy 25-30 percet vesz igénybe. A menetrend ITT olvasható.

A Balatontól délre, az egykor a Balaton medrének részét képező lapos Nagyberek területén húzódik hazánk utolsó üzemelő közforgalmú kisvasútja, a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút, melynek 760 mm nyomtávolságú pályáját az 1950-es években kezdték meg lefektetni. Az áruszállítási feladatokra tervezett kisvasúton már 1955-ben szükség személyszállító kocsikban megkezdték az utasok szállítását, majd 1956-tól megindult a menetrendi személyszállítás is. Napjainkban mind a turisták, mind a helybéliek szívesen utaznak a kisvasúton, hiszen a kellemes kikapcsolódás emellett a Nagyberek gazdag állat- és növényvilágában is gyönyörködhetnek az utasok. A menetrend ITT olvasható.

fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
A Gemenci Erdei Vasút hazánk egyetlen ártéri keskeny nyomközű erdei vasútja, amely csaknem 30 kilométer hosszan, jellemzően a Duna mellékágai, holtágai mellett kanyarog, miközben látványos erdőrészleteket, réteket, vadföldeket érint. Az első vonalakat 1955-ben fektették le az ártéri erdő fakitermelésének könnyítésére. A vonatokat egyes hétvégéken a Rezét
gőzös továbbítja. A menetrend ITT olvasható.
Ár: teljes árú menetdíjak 1500-3200 Ft között, kedvezményes árú menetdíjak 1300-2500 Ft között.
További kisvasút a térségben: Kaszói Erdei Vasút, Mesztegnyői Erdei Vasút, a pécsi Mecseki Kisvasút.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!