Kalapos-kövek, ahova az ősz terítette vörös szőnyeg vezet

Itthon

2021. november 15. Halász Gabi Pataki Krisztina

Megosztás:

Többen szakrális jelentőséget is tulajdonítanak e helyhez, mondák is kapcsolódnak a szikla formációkhoz.

A Kőszegtől kevesebb, mint 10 kilométerre fekvő Bozsoktól parádés geológiai csodákhoz kirándulhatunk, mégpedig a zöldpala kőzet felszínen lévő sziklaalakzataihoz, a Kalapos-kövekhez.

Kialakulása a földtörténeti középkorba (jura, kréta) tehető, amikor ezen a területen egy születő óceánhoz köthető vulkáni tevékenység folyt, melynek során az óceáni kérget létrehozó vulkáni kőzetek képződtek. A későbbi nyomás- és hőmérséklet változás átalakító ereje ezeket a kőzeteket alakította át zöldpalává. A folyamat az Alpok felgyűrődéséhez köthető.

A zölpala felszíni alakzatai annak köszönhetőek, hogy a meszes rész könnyebben mállik, míg a keményebb kőzetek, a „kalapok” jobban ellenállnak az időjárásnak.

1 / 6

Kalapos-kövek, ahova az ősz terítette vörös szőnyeg vezet

FOTÓ: Pataki Krisztina

A mondák szerint hajdanán óriások jártak ott, és a sziklák nem mások, mint az elhullajtott fogaik. Egy másik legenda szerint itt valamelyik közeli barlangban maga az ördög lakott, aki dühében, hogy a közeli Szent Vid-hegyen kápolnát építettek, úgy beleverte a fejét a szilkába, hogy annak a horpadásnak a következtében jöttek létre a Kalapos-kövek.

A Kalapos-kövek a Dél-dunántúli Kéktúra mentén helyezkednek el, és csak gyalogosan lehet megközelíteni.

4 / 6

Kalapos-kövek, ahova az ősz terítette vörös szőnyeg vezet

FOTÓ: Pataki Krisztina

Bozsok felől, a buszmegállóból északi irányba indulva az Országos Kéktúra K jelzéseit követve (2,5 km).
Velemből délnyugat felé haladva a Kossuth Lajos úton a K+ jelzéseken, majd 1,1 km után a P jelzés keresztezi az utunkat. Ezen térjünk jobbra, nyugati irányba, majd 1,1 km után váltsunk balra a P▲ jelzésre, amely az Országos Kéktúra K jelzésébe torkollik. Ezen jobbra fordulva érünk a Kalapos-kövekhez (összesen 3,2 km).

Kapcsolódó