Itthon
Az Egertől Miskolcig húzódó Bükkalja területét több száz méteres vastagságban döntően vulkáni törmelékes kőzetek építik fel. Az ott található nagy mennyiségű puha, lágy riolittufa tette lehetővé, hogy a kőkitermelésből visszamaradt vájatokat tovább lehessen alakítani, hogy lakhatóvá váljon.
Az első barlanglakások születéséről nincs pontos írásos feljegyzés, de valószínűleg már a középkorban épülhettek ilyen szerény hajlékok. Tömegesen csak a 19. században költöztek be emberek az elszegényedés miatt a barlanglakásokba.
FOTÓ: Gerd Jan Dijk | Csodálatos Magyarország
FOTÓ: Gerd Jan Dijk | Csodálatos Magyarország
FOTÓ: Gerd Jan Dijk | Csodálatos Magyarország
FOTÓ: Gerd Jan Dijk | Csodálatos Magyarország
FOTÓ: Gerd Jan Dijk | Csodálatos Magyarország
Az 1960-as években felszámolták a telepet. A következő évtizedekben főleg hajléktalanok és romák költöztek be, majd csak a ’90-es évek második felében történt fellendülés a barlanglakások helyzetében.
Az új korszakot a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület hozta el mintegy 25 éve: a Pécsett végzett szobrászok és képzőművészek megtisztították a több évtizede felhalmozott szeméthegyektől a pocemet, a belső terek megváltoztatásával pedig izgalmas alkotóhelyeket alakítottak ki, amely nemzetközi alkotótáboroknak is otthont ad.
A helyiségeket bejárva nem csak érdekes, misztikus és a riolittufához ezer szállal kapcsolódó művészeti alkotásokat tanulmányozhatunk, hanem a formáció kőzettani jellegzetességeit is megfigyelhetjük.
Így lett Noszvaj hajdani szegénynegyedéből turisztikai látványosság és egy olyan alkotótelep, ahova a világ különböző pontjairól érkeznek szobrászok, festők, tájépítészek, zenészek, üvegművesek.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!