A Pécstől 20 kilométerre levő Olasz települést 1181-ben említi elsőként oklevél Uloz néven, majd 1295-ben Olozyként, 1316-ban pedig Olazként.

A Baranyai-dombság települését az ott letelepedett vallonok alapították a 12. században. 1295-ben a Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka volt. Később Héder nemzetségbeli Henrik fia János foglalta el. 1316-ban Károly Róbert király visszaadta Konrád unokáinak, az övék volt még 1330-ban is. Itt Olaszi, Hásságy és Héder melletti Szentága forrásnál állt egykor a pécsi pálosok Szent László kolostora is 1295 körül. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el a magyarok lakta falu, kolostora azonban elpusztult. Az 1700-as években katolikus délszlávok és németek telepedtek le itt, s később magyarok is. Olaszi a Batthyány család birtoka volt. 1950-ben a településhez csatolták a vele szomszédos Hidor falut is.

Olasz határában fekvő tavacskát 2005-ben létesítették.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A két és fél hektáros horgásztó mesés természeti környezetben fekszik, ősszel kifejezetten különleges élményt nyújt egy jó séta a partján.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Egy patak és legalább három kisebb mederforrás táplálja. A befolyó hosszú patakmederrel érkezik a tó felső medencéjéhez, itt szélesedik ki a tómeder amit egy sziget oszt ketté.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

A tó 300 méter hosszú, 70-80 méter széles, a gát előtt 6-7 méter mély, középen a sziget környéke 1,2-2,5.

fotó: Györkő Zsombor | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

Varázslatos fotókon az ősz színeiben pompázó Pécs

Pécs nemcsak hazánk legdélebbi városa, nemcsak messze földön ismert látnivalókkal büszkélkedhet, hanem egy élő történelemkönyv.